Futballszeretőként öröm volt nézni a Kimmich-Hernandez párharcot.
Azt nem lenne helytálló állítani, hogy kioltották egymást a hajtásukkal, hiszen Hernandez gólpasszig jutott, tehát előrefelé eredményes volt, hátrafelé pedig rendre megakadályozta, hogy a rendre társ nélkül próbálkozni kénytelen Kimmich (vagy más német) meglóduljon a 16-oson belülre.
Tehát minden tekintetben Hernandez jött ki jobban.
De ha a meccs összképétől eltekintünk, akkor igenis öröm volt nézni, ahogyan gyilkolják egymást, ez foci volt a javából. Persze nem a serencsétlen lerúgásra gondoltam, általánosságban, izzott a pálya, amikor összecsaptak.
Related posts:
Mesut Özil első éjszakai bulijának tanulságai
Még csak most kezdődött el
Miért nem válogatott Philipp Max?
A német foci a II. világháború idején
"A Playstation felváltotta a grundfocit"
Drónkémkedés a Bundesligában
Marco Reus - Egy kitűntetés a jövő felé
Kőkemény kapitányi értékítélet
Megtörik az angol átok?
Robert Lewandowski a Szuperrangadókon is sorjázza a rekordokat
