Hogyan érkezett meg a futball Németországba?

Németország futball-nagyhatalom. Négyszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, az utolsó kettő csúfos szereplést megelőzően hosszú időn át, no meg úgy általánosságban is a világversenyek elődöntőinek résztvevője.

Sport: Fußballgeschichte - Sport - Gesellschaft - Planet WissenAz indulás azonban nem volt döccenőmentes, viszonylag későn vált tömegsporttá a foci a Német Császárságban. Wááá, tudálékosan hangzik, így maradjunk inkább a Németország megnevezés mellett.

Alapvetően háromféle embertípus járult hozzá, hogy az akkor “angol sportnak” nevezett játék megérkezzen Németországba. Egyrészt az angol arisztokraták által, akik német fürdőhelyeken, mint Baden-Baden vagy Bad Homburgban verték el az időt, s közben fociztak. Másrészt az angol kereskedők által, akik meló miatt járták a Kontinenst. Harmadrészt pedig az ott élő mérnökök, egyetemisták is tartották a lépést a hazai hóbortokkal.

Akkoriban Németországban a sportolás szinte egyet jelentett a tornával, mely az oktatásban és a katonaságban is fontos szerepet játszott. Mivel a XIX. században, elsősorban a francia szomszédsággal forrt a levegő, amely többször is háborúba torkollt, a testedzettség egyfajta paramilitáris felkészülésnek is tekinthető volt. Emiatt ez még nem szórakozás volt. Testnevelés volt, és nem sport. És pont a célirányultsága okán nehéz volt áttörni ezt a szemléletet azok számára, akik szórakozást láttak a testmozgásban.


A futball ehhez képest újat tudott mutatni, hiszen az egységes és kötött mozgássorokkal, a fegyelemmel szemben előrébb tolta az indivuális képességeket, illetve a versengést a győzelemért. Az esztétikus tornászokkal szemben teljesen más képet festettek az akkor még csetlő-botló futballisták. A kettő szubkultúra az öltözködésében is eltért egymástól. A tornászok szürkés öltözetéhez képest a futballisták már színes ruhákba öltöztek, és például sapkát is hordtek.

Az első klubokat többnyire angolok szervezték meg, és ők is játszottak benne, aztán lassacskán a németajkúak is elkezdtek csatlakozni, a britek pedig szívesen fogadták őket, hiszen jó pont volt a sportág népszerűsítésében. Népszerű lett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között, akik szabadszelleműként fogékonyak voltak az újdonságokra. De népszerű volt az alkalmazottak körében is, hiszen élettel töltötte meg a közösségi létüket is, a teljesítménnyel pedig elismerést szerezhettek. Ha nem is úgy, mint ma, de szűkebb környezetükben igen. Előrelépést jelentett ebben az 1891-es év is, amikor a kereskedelmi forgalomban megtiltották a vasárnapi munkavégzést: az alkalmazotti osztálynak hirtelen lett szabadideje: játszani, kibicelni, nézegelődni.

A német tornászok és szövetsége persze igyekeztek folyamatosan bírálni a focit, az ideológiai különbségek mellett azért is, hiszen ez dominanciájukat is aláásta. De a német tornászszövetség például az 1896-os olimpiát is ki akarta hagyni (amit ugye egy francia szervezett meg), végül félhivatalosan mégis utaztak német sportolók Athénba, el is hoztak 13 dobogós helyezést.

A falak az 1910-es évekre látszottak leomlani. Mivel Berlin kapta meg az 1916-os (végül meg nem rendezett) olimpiát, már kormányzati szintre emelve törekedtek összebékíteni a tornát és sportot. Az állam azért is igyekezett betódulni a sportba, mivel annak népszerűsége a tömegmozgalmakat segítette: azzal fenyegetett, hogy az ekkor még osztályharcos szociáldemokrata mozgalmak a sporton (közösségen) keresztül nyerik meg magunknak a fiatalokat. Ebben a kor liberális hatalmasai, de a császári körök sem voltak érdekeltek. Állami támogatások és szerveződések útján tehát a sport is becsatornázódott az állami emlők alá.


1900. január 28-án megalakult a Német Labdarúgó Szövetség. Persze a népszellem itt is éreztette hatását: a foci német fogalmai közül több is katonai eredetű. A védőkön és támadókon kívül ilyen a “Flanke” szó is, melyet mi bedobásnak nevezünk, a németben ez a katonai csoportok oldalait jelenti. De a futball megjelent a katonai kiképzésben is. Sőt, a DFB önmagát is úgy határozta meg, hogy a focival befolyásolni akarja a közvéleményt a testnevelés fontossága érdekében, elsősorban az iskolai és katonai körökben. Ez volt a korszak megfelelés-kultúrája. Merőben más tartalommal, hasonló erejű küldetéstudatot igyekszik propagálni azóta is.

1903-ban pedig már hivatalos német bajnokot is hirdettek: az első német bajnok VFB Leipzig – a bolsevik éra alatti kényszermegszűnésüken nem számolva – egészen 2021-ig létezett. Ekkor olvadtak be az 1. FC Lokomotive Leipzigbe, mely jelenleg negyedosztályú. A lipcseiek 1903-as bajnoki címe 84 évvel előzte meg, hogy Salzburg mellett elkezdtek fémdobozból energiaitalt inni.