A posztmodern újságírás legfontosabb célja a kattintásvadászat által megszerzett látogatottságból fakadó maximális reklámbevételek behúzása.
Ez az irányultság persze nem kizárólagos, hiszen sokan vannak olyan nayagilag és ideológiailag elkötelezett személyek, akik a megbízóik által meghatározott valóságrészlet, valóságmagyarázat fennállásának és kizárólagosságának nyomatékosítására vállalkoznak. Ebben mondjuk én is részes vagyok, hiszen ezzel a honlappal arra vállalkozom, hogy bemutassam, a német foci frankó dolog. Persze engem erre senki sem köteles, és sajnos senki sem fizet meg érte. Ezzel válik mondjuk valódi elkötelezettséggé.Ebben a vonatkozásban a leginkább idegesítő – a már említett féligazságok felnagyításán túl – a jelentéktelen dolgok felfújása: a Breaking News jelzővel való következetes visszaélés. (Mint a The Office US sorozatban Michael Scott, aki minden üzenetéhez hozzáteszi, hogy SOS, így biztosítva, hogy mindig odafigyeljenek rá.) Ha az online újságok minden olyan hírt “Breaking news”-nak tituálnak, amelyben kivételesen kész tényeket közölnek, akkor az egy beismerő vallomás arra, hogy minden más írásuk értéktelen és felesleges.
Breaking news az én olvasatomban, ha egy ország fegyveresen megtámad egy másikat, vagy ha egy szupersztár bejelenti, hogy átigazol egy másik csapathoz. Egy olyan hír, amit ha meglátsz, félreteszel mindent, és azzal foglalkozol.
De például az, hogy a DFB döntött a félbeszakadt Bochum – Gladbach mérkőzés sorsáról, egy egyszerű hír.
Ugyanígy, amikor elmaradt a HSV – Aue másodosztályú sablonbajnoki.
