Gareth Southgate történelmi esélyt kapott a jóvátételre

Nem biztos, hogy a jóvátétel a megfelelő szó, hiszen egy-egy nagy tornán mindig vannak büntető-párbajok, ahol valakinek mindenképpen hibáznia kell. És mindenki, aki szokott tizenegyest lőni, néha hibázik.

How Gareth Southgate is using his own bitter failure to end England's penalty curseFelfoghatatlan számomra, mekkora teher lehet ilyen kiélezett szituációban odaállni a 11-es ponthoz, nekem még a TV előtt is nehéz végignéznem. Hasonlót érzek az olimpiákon a vívás döntőiben.

És felfoghatatlan számomra, mekkora teher lehet úgy továbbélni az életet, hogy a történelmi pillanatban pont te vagy az, aki ezt a látványos, végzetes hibát véted. Gareth Southgate 1996-ban ebbe hatványozottan esett bele, hiszen az angol válogatott hazai pályán, 30 éve várva egyáltalán egy nagy döntőre, az ősi ellenfél németek ellen bukta el azt a büntető-párbajt, amit bizonyosan tényleg az egész nemzet figyelemmel kísért. Ráadásul a válogatottal játékosként ő később sem járhatott ilyen magasságokban. Klubcsapataival egyetlen egyszer járt nemzetközi döntőben: 2006-ban a Middlesbrough játékosaként. Búcsúzásként. Vesztettek.




Viszont ő volt az, aki 1996 után újra a négy közé vezette az angolokat egy nagy tornán – 2018-ban már szövetségi kapitányként. Most pedig esélyt kaptak az angolok arra, hogy szinte az egész EB-t a Wembley-ben játsszák hazai pályán – a beutazási szabályok alapján az ellenfelek szurkolóinak dolgát is megnehezítve. És ezen az úton épp a németek, ráadásul a rossz passzban lévő németek ellen lehet egy nagy lépést megtenni.