/div>
Valahogyan ugyanilyennek érzem azt az elvárást, hogy a focista csak vasból lehet. Ha nem nyújtja egy évtizeden keresztül szerda-szombat folyamatosan azt a bika teljesítményt, mint amit tavaly a BL-ben azon a bizonyos meccsen, akkor hirtelen szemétre kéne dobni őt. Netalántán még sérülések is györtik, hát hogyan merészeli ezt.
Ennek különlegesen esete, amikor egy játékos nem tétmeccsen párharcban, hanem például edzésen sérül meg súlyosan. És előáll elvárásaival az agresszív kommentelő a címben szereplő módon. Ritkán olyan, aki ténylegesen is edzőtáborokban töltötte a fél életét.
Az ilyennek nyilván fogalma sincs a futballistalétről, az emberi szervezet működéséről, de még az emberi tisztelet minimumáról sem. Hiszen a saját csapatod játékosának fizikai fájdalmát tagadod le. Egyátalán azt, hogy a futballista modern gladitároként a saját bőrét viszi a vásárra minden egyes megmozdulásával. Kellőképpen kompenzálva persze, hiszen pénz, csillogás, siker, hírnév. De ugye valamit valamiért. A fotelben TV-zés közben ritkán szakad el a bokaszalag. Ha el is szakadna, az életmódban túlzottan nagy változást nem jelent. Egy focistánál viszont akár a fejlődési ív végét.
Nem tudom, mit gondolnak, hogy a profik az edzésen pattintanak egy sört meg a lábszárból előveszik a cigit, aztán rugdosnak párat, mint amit ő szokott csinálni a telepen, vagy mi?
A cikk egyébként totál banalitás. A probléma, hogy a címben szereplő mondat előadói még eddig sem jutnak el.