Amikor vége lett a Bayern – Real meccsnek, több barátomnak is azon kezdtem el gúnyolódni, vajon hova tűnhetett James Rodríguez. Vajon közben kimentek fröccsözni Cristiano Ronaldóval?
Aztán azóta több kiváló kritikát is olvastam vele kapcsolatban, szurkolótársak is nyilatkoztak róla pozitívan. Ekkor döntöttem el, ha újranézem a meccset, akkor rá fogok fókuszálni. Milyen volt a csúcsrangadó az ő szemszögéből?
Korábban is csináltam már ilyet, írtam is erre épülő cikket. Előre Joshua Kimmich neve jutott eszembe, de egyfelől a csodás gólja amúgy is homályba viszi a teljes további produkcióját, másrészt azért őt mindenki elismerte. Talán majd a későbbiekben vagy a VB-n.
Szóval James. Én magam a meccs hevében semmi látványost nem tapasztaltam. Az nyilvánvaló volt, hogy a hadrend miatt többet látjuk majd őt hátrébb. Azt kell mondanom, ismét megérte újranézni, teljesen más benyomásaim vannak most, mintha megmaradtam volna az első véleménynél. Ilyen szintű meccsen egyébként sem várható el, hogy a 28 játékost elemezgessük közben, viszont eleve kialakul egy-egy markáns vélemény mindenkivel kapcsolatban. A mostani újranézés korrigálta ezt.
Jól kezdte a meccset, ahogyan a Bayern is. A 4-1-4-1-es kezdő színtiszta támadófocit és őrületes presszinget kínált. Ez azonban Robben korai sérülése miatt hamar szertefoszlott. Ízelítőt azért kaptunk abból, mit is tervezett el a müncheni csapat. A kezdés után egyből nyomás alá vették az madridiak védelmét, éppen James kezdett el kellemetlenkedni. Ennek volt köszönhető, hogy a Lewandowski-Müller páros már a 19. másodpercben helyzetbe került. Az 5. percben Casemirót gyötörte addig, amíg rosszul passzolt, majd bedobással jöhetett a Bayern. Ekörül sérült meg Robben.
Már ekkor is gyakran lehetett hátul látni, de talán a következő kivágásnál mutatkozik meg leginkább, hogy taktikai elem, pár másodperccel előtte még a szögletet követően a 16-osnál járt.
Általában még Martínez mögé is. Emögött az is lehet, hogy Martínez kiváló védekező középpályás, de a támadásnyitáshoz egy technikásabb játékosra volt szükség. Kérdés azonban, hogy az ebben is klasszis Hummels vagy a meccs elején még pályán lévő Boateng ezt miért nem vállalhatta.
Adja magát a kérdés – hacsak nem az emberhiányból -, hogy miért pont Thiago érkezett Robben helyére, ha James szerepe nem változott.
Az a gyanúm, hogy a kulcspasszok okán volt ez cél, egy helyzetnél egyből indítani tudta Thiagót, aki szélre kijátszva Ribéry-t, sajnos lekapcsolták. Érdekes, hogy a támadóharmadban elvesztett labdára először a hirtelen ott termő James ugrott rá. Sajnos a párharcot nem nyerte meg, és Modric is pazarul őrizte meg a lasztit.
Azt azonban ki kell emelni, hogy nem védekező szerepkörben játszott, a visszazárások során alig tűnt fel a 16-oson belül. Nem ez volt a dolga. Párharcba kevésszer keveredett, igaz Modriccsal, Kroosszal és Kovaciccsal szemben is nyert egyet-egyet.
Emlékezetes a 36. percből kemény becsúszás, ettől függetlenül nem a védekezés volt a fő feladata, a lokális emberfölények kialakításában részt vett, de ez a fajta piszkos munka nem az feladata volt, a zavarkeltésből azonban alaposan kivette a részét.
Helyzetet nem tudtak kialakítani belőle, de visszatérő elem volt az, hogy James mélységből indult és termett volna helyzetben, ha sikerült volna eljuttatni neki a labdát. Támadásban a közvetlen egy-az-egy elleni cselei egyáltalán nem jöttek be, a 90. percben ültette le Modricot. Nem is a súlytalanság lenne a legjobb szó támadásban, közvetlenül a kapu előtt, hanem az eseménytelenség. Számos komoly helyzete volt a Bayernnek, de James nem jutott el helyzetig.
Közvetlen helyzet egy alakult ki az ő passzából, a gólnál – többször is tőle indult a helyzet, ami végül ziccerbe torkollt. A 4. percben vezetett kontránál a második hullámban várta az eseményeket. Az elpattanó labda azonban megakadályozta, hogy lövési kísérletbe bonyolódhasson. Egyszer pedig ziccerbe került volna, ha Ribéry őt választja. De a francia Müller mellett döntött, így ő került helyzetbe.
A támadásnyitás oké, de a támadásban alig vette ki részét az építésben és a fal áttörésében. A 33. percben Ribéry behúzódott, de aligha volt meg az összhang, másodpercekig hagyta, hogy Ribéry egy, majd két ember között próbálkozzon, nem is lépett közelebb, amivel legalább egy embert le tudott volna venni róla. Ribéry persze azért megoldotta egyedül is.
Többnyire ő lőtte a pontrúgásokat is. Az első félidő végén kétszer is Lewandowski fejére varázsolt, általában veszélyesen voltak az élesen belőtt labdát. Talán csak épp a második vendég gól előtti beadása lett suta. De több játékoson át jutott el Rafinháig még a labda.
James szerepét befolyásolta, hogy a Real Madrid a második félidő elején némileg mezőnyfölényt tudott kialakítani. Bár ezekből helyzetig nem nagyon jutottak. A második gól is egy ki nem kényszerített hibából eredt. James leginkább a hátulról építkező Real-védők passzolgatását volt hivatott megzavarni. A támadásindításban azonban a szerepe nem változott. Lényegében a Bayern sem változtatott taktikát a meccs lefolyása alatt.
A meccs újranézéséből az derül ki, hogy James nem tűnt el a pályán, folyamatosan játékban volt. Így viszont négy kérdés tehető fel:
– Megfelelően látta-e el a rá bízott feladatokat?
– Ha nem, akkor ez mennyiben járult hozzá a vereséghez?
– Illik-e hozzá ez a szerepkör?
– Hozzá illik-e legjobban ez a szerepkör?