Bayern: A 2016/17-es szezon hat tanulsága

Lezárult csapatunk számára a 2016/17-es idény. Ezzel együtt elérkezett az értékelés ideje.

Korábban ért véget a Bayern számára ez a szezon, mint reméltük. A Szuperkupa és a Bundesliga megnyerése szép teljesítmény, amiként a másik két sorozatban is kaptunk szép estéket a srácoktól. Azonban a célunk idén is a triplázás volt, a következő szezonban is annak kell lennie. Voltak olyan pillanatok, amikor külső tényező, személyek hátráltattak bennünket, azonban a szezon végére számos olyan dolog kibukott, mely egyébként is elővezette volna a történéseket.

Ezek közül a Tageszeitung hatot emelt ki. A jó hír, hogy ezek mindegyike olyan kérdés, amit egy-egy helyes vezetői döntéssel ki lehet javítani, a múltban már bizonyítottuk, hogy ezeket is meg tudjuk oldani.

1. Lewandowski szereplésétől való függés
Míg a triplázó idényben a Mandzukic – Gomez – Pizarro hármassal számolhattunk, addig idénre már csak Robert Lewandowski maradt a csatárposztra. Julian Green elsősorban a felkészülési idényben kapott lehetőséget, Thomas Müller pedig nem tudott brillírozni ezen a poszton.
Lewandowski három szezon alatt 110 gólig jutott, 28 éves, hosszú szerződés köti a klubhoz. Ráadásul ritkán sérült. De ahogyan két évvel ezelőtt a Barcelona elleni találkozó előtt törte el orrát, úgy idén éppen a Real Madrid elleni odavágó előtt sérült meg. Hiányát a csapat nem tudta kiküszöbölni. A visszavágón egyébként ő lőtte az egyik gólunkat. Ahogyan két éve a Barcelona, tavaly pedig az Atletico ellen is betalált, sajnos nem továbbjutást érően.

2. Túl kevés játéklehetőség a fiatalok számára
Rég nem volt olyan magas a szokványos kezdőink átlagéletkora, mint idén. Ancelotti esetén ezzel előre számolhattunk, korábban is nyert BL-t ezzel a gyakorlattal. Azonban a hosszú szezon alatt a fiatalok a sablonmeccseken sem játszottak túl sokat. És itt elsősorban nem a Benko – Götze – Dorsch sorra kell gondolni. Renato Sanches 25 mérkőzésen lépett pályára, de ebből 16-szor csereként, 7-szer pedig a vége előtt kellett lemennie. Kingley Comant sérülés is hátráltatta, de emellett jóval kevesebbet játszott, mint első müncheni idényében.

És akkor még a Kimmich-faktorról nem is beszéltünk, aki tavaly is, a válogatottnál és idén is általában remekül játszott, de a sorban még Rafinha is megelőzte.

3. Sérülékeny belső védők
Megszokhattuk már, hogy szezonoktól függetlenül állandóan tele vagyunk sérültekkel, ez leginkább védelmünket szokta sújtani. Jerome Boateng 2016 elején a Hamburg elleni sérülését megelőző pillanatban a világ legjobbja volt a posztján, később az EB-n szintén a Nationalelf talán legjobb mezőnyjátékosaként mutatkozott meg. De a teljes 2016-os évet és tulajdonképpen a 2017-est is folyamatos sérülésekkel játszotta le. Mellette Mats Hummelst és Javi Martínezt folyamatos sérülések gyötörték. Ha az orvosnak sikerül valakit összedrótoznia, az még korántsem jelenti, hogy fájdalom nélkül játszik majd.
Ebből következően nem meglepő, hogy Niklas Süle, a fiatal német üdvöske is a Bayern hálójába akadt. De a 19 éves Felix Götze is belső védő.

4. Ribéry és Robben még mindig nélkülözhetetlen
Visszatérő téma. Annyiszor átbeszéltük már, hogy talán nehéz is újat mondani. 2015 végén már úgy tűnt, hogy sikerül olyan rendszert építeni, amiben nélkülözni lehet őket. Ebben az idényben azonban ismét fokozottan hagyatkoztunk a klasszisukra. És valószínűleg kevesen vannak, akik elégedettek voltak Douglas Costa teljesítményével. Egy olyan kettős helyzettel állunk szemben, amiben nehéz lenne finom megoldást találni: a csapat középtávú céljai igénylik a generációváltást, de a két játékos, és különösen Robben teljesítménye egyelőre egyértelműen azt mutatja, vétek lenne jegelni őket.

5. A csapat és az edzők közti kapocs
A Bayernnél a két BL-győztes edző, de később Guardiola is a rotáció pártján állt. Ancelotti máshova helyezi a hangsúlyt, inkább a csapat egységét szeretné megteremteni. De 15 válogatott játékossal a keretben fokozottan kell ügyelni arra, hogy ne legyen gond a természetesen módon fellépő elégedetlenséggel.
Ebben játszana fontos szerepet a sportigazgató. Talán egyre jobban érezzük, mekkora szerepe is lehetett Matthias Sammernek a triplázásban vagy épp a Guardiola-éra teljesítményében. Hermann Gerland is távozik a padról, újra az utánpótlásban fog dolgozni. Így fokozottan szükséges lenne a sportszakmai poszt betöltése.

6. A nyilvánosság jobb kezelése
Mind Lahm visszavonulása, mind Badstuber útnak bocsátása elég kényelmetlenre sikeredett. Előbbi a klubbal való egyeztetés nélkül jelentette be visszavonulását, amit másnap egy sértődött közlemény követett Rummeniggéék részéről. Míg Badstuber esetében olyan kimérten, színtelen-szagtalan módon jelentették be, hogy nem hosszabbítanak, mintha az elmúlt 15-20 év meg se történt volna. Nem csoda, hogy az ultrák is hőzöngtek a döntés okán.