Szerdán délután egyhangúan döntött a FIFA a 2030-as világbajnkság rendezéséről.
Hét év múlva ismét egy gigantikus tornát tervezetett be a FIFA. 1930-ban, amikor először rendeztek világbajnokságot, még csak 13 csapat vett részt, a meccseket pedig három montevideói stadionban játszották. Ehhez képest 2030-ban a marokkói, spanyol, portugál rendezés mellett egy-egy meccset Uruguay, Argentína és Paraguay is kap majd.
Nyilván összehasonlíthatatlan a világunk a 100 évvel ezelőttihez, amikor még csak három évvel voltunk Charles Lindbergh óceán-átrepülésén túl, ráadásul a gazdasági világválságot is alaposan megszenvedték az országok. Sok európai nemzet eleve nem vállalta a részvételt, de például az egyiptomiak azért nem vettek részt a tornán, mert lekésték a hajót. A Földközi-tengeren egy vihar miatt megcsúsztak, így lekésték a csatlakozásukat Marseille-ben.
A szerdai döntést követően persze mindenkit megkérdeznek, és mindenki el is mondja véleményét a rendezéssel kapcsolatban. Az általános vélemény ismét arra irányul, hogy egyre jobban kifacsarják a játékosokat, és úgy összességében a foci is végleg elveszíti emberi léptékét.
Marco Rose, a Lipcse vezetőedzője a szerdai BL-meccset követően is élesen elmondta véleményét a rendezéssel kapcsolatban: “Az első benyomásom az volt, hogy jól ide-oda kell utazniuk a játékosoknak. Mindig csűrjük-csavarjuk, találunk valami különlegeset itt és ott. Egyszer majd a Mount Everesten is játszani fogunk, mert építenek ott egy stadiont, amiből pénzt lehet szerezni.”
Rose az emberi léptékkel kapcsolatban azt is elmondta: “Mindig is jó volt, amikor egy – esetleg kettő – ország rendezte a világbajnokságot, amikor ünnepet lehetett csinálni, meg lehetett szerezni, rövidtávok voltak, amik valószínűleg már nincsenek meg. Úgy fest, hogy még nem vagyunk a végén a kifacsarásnak.”
