Németország az 1938-as VB-n

Németország az 1938-as VB-n

Ha már belekezdtem ebbe a sorozatba, akkor nézzük tovább: elég cinkes a folytatás, hiszen várhatóan ez a rész lesz a legrövidebb.

Image result for deutschland 1938 WM

A németek számára a legutóbbi időkben már az is blamának számított, ha nem sikerült bejutniuk a legjobb négy közé a világbajnokságon. Eddig egyetlen alkalommal azonban még a nyolcaddöntőt sem sikerült túlélniük. 1938-ban Franciaországban. Pedig előzetesen éremesélyesként utaztak. Duplán is.

A francia helyszínt 1936-ban Berlinben jelölte ki a FIFA. A náci Németország a 30’-as években lépésről lépésre haladt a végzete felé, a nemzetközi sportéletnek azonban részese maradt. A saját nagysága igazolása céljából is. Berlinben olimpiát is rendeztek 1936-ban. De azért már kevésbé nézték jó szemmel a változásokat: az 1938-as VB rendezésére francia és argentin pályázat mellett a németeké is ott volt. 19 francia és 4 argentin voks mellett a németek nem kaptak szavazatot. Az is a történethez tartozik, hogy a németek az 1942-es VB-re is pályáztak. Erre azonban már a világbajnokág miatt nem kerülhetett sor. A hivatalos kijelölésre sem.

A németek a svéd, finn és észt hármason keresztül jutottak ki a VB-re. Bár a hazai olimpia nem úgy sikerült, mint remélték, a dánok elleni 8-0-s mérkőzés (à Breslau-tizenegy) után viszont szárnyalni kezdtek, egészen a világbajnokság előtti utolsó mérkőzésig veretlenek maradtak. Ekkor azonban már csak részben a Breslau-tizenegy volt a pályán.

A politika közbe szólt: 1938. március 12-ére virradóan a Harmadik Birodalom bekebelezte Ausztriát. A náci sportfunkcionáriusok számára egyértelmű volt: egy nagynémet válogatottal kell nekivágni a világbajnokságnak. Egy a lényeg: 6-5 vagy 5-6 játékost adjon a két csapat. („Ez a történelem elvárása velünk szemben” – Felix Linnemann DFB-elnök) A németek az atletikus tempófocijukkal, míg az osztrák Wundermannschaft a rövidpasszos játékának köszönhetően tartozott előzetesen a torna esélyesei közé. Jogi Löwnek valami ilyesmit sikerült összeegyeztetnie a 2014-es VB-re, ő azonban többéves munka árán juttatta a csúcsra a már összeszokott csapatát. 1938-ban ilyesmire nem volt idő.

Végül mindig a németek

A nagynémet csapat egyébként is ezer sebből vérzett. Sepp Herberger birodalmi kapitány munkájába állandóan be akartak avatkozni. A csapat Duisburgban – majd Aachenben – szállásolt, onnan utaztak el Párizsba, a lehető legkisebb különítménnyel. Volt, aki az Anschluss miatt megtagadta a válogatottságot, de Fritz Szepan például csak a lelátón nézte végig az első meccset. Ahol a 30.000 néző többsége Svájcnak szurkolt – leginkább a Harmadik Birodalom terjeszkedő politikájának köszönhetően. Amikor a németek kifutottak a pályára, palackokkal, tojással és paradicsommal dobálták meg őket: és ez volt a VB nyitómeccse. A kiutazó németek szurkolókat a városban inzultálták.

Németország Svájccal találkozott. Előzetesen senki adott nekik esélyt, valószínűleg még Kovács Kálmán se számolt volna velük. Végül azonban 1-1-es döntetlent hozott az első 120 perc. Jöhetett az újrajátszás. Ekkor azonban már a bécsi Hans Pesser nélkül, akit kiállítottak az első meccsen, ezért Felix Linnemann ki is zárta őt a csapatból.

Herberger hat poszton is változtatott, a 6-5-ös arány megmaradt. A németek az első 22 perc után már 2-0-ra vezettek, végül azonban 4-2-re kikaptak a kiscsapat Svájctól. Így rögtön az első fordulóban búcsúzni kényszerültek. A Fussball Woche persze optimistán számolt be a világbajnokságról: reményét fejezte ki, hogy az 1942-es hazai VB-n majd sikerül a legjobb teljesítményt nyújtani.

A világbajnokságot az olasz válogatott nyerte meg. Benito Mussolini a döntő előtt állítólag meg is fenyegette a címvédőt: „Győztök vagy meghaltok!” Kár érte, hiszen az ellenfél a magyar válogatott volt. Csapatunk nemcsak 1954-ben, de – a korszak méltatói szerint – ezen a VB-n is világszintű kerettel szerepelt. „Büszke vagyok. Ma megmentettünk 11 életet” – nyilatkozott Szabó Antal kapus a Duce fenyegetésére a 4-2-es vereséget követően.