Licenceljárás a Bundesligában I.

Licenceljárás a Bundesligában I.

A magyar profi bajnokság átalakítása és több nagyvárosi futballcsapat visszasorolása körül kialakult helyzet apropóján érdemes áttekintenünk, hogyan csinálják ezt a világbajnok országában.


Látszólag a legnehezebb feladatot a pályán kell megoldania annak, aki részt akar venni a Bundesliga küzdelmeiben. A másodosztály legjobbjainak egész szezonban teljes erőből kell teljesíteniük, de a Bundesliga szerényebb képességű csapatainak is jónak kell lennie arra a bűvös 40 pontos küszöbre /klasszikusan ennyi ponttal szoktak számolni ahhoz, hogy valaki bennmaradjon – ennél általában kevesebb pont is elég/. Morálisan tekintve ennek kéne az egyetlen elvnek lennie, ami számít. Mivel azonban a futball egyúttal egy bődületesen nagy üzlet is, ami tömegeket mozgat meg, így a szervezőknek és a résztvevőknek is érdekük, hogy egyéb feltételeknek is meg tudjon felelni az, aki el akar indulni a bajnokságban. Ezek pedig sokszor nagyobb terhet jelenten annál, mintsem, hogy a csapat szombat délután eggyel több gólt lőjön, mint ellenfele.

A licenszelés nemcsak azt a célt szolgálja, hogy a klub az elbíráláskor működőképes legyen, de azt is, hogy az elkövetkező szezon egészében biztosítva legyen a működőképesség. Lehetőleg ne fordulhasson elő olyan, hogy egy klub a szezon közben csődbe megy. Ez katasztrófa a klubnak és játékosainak, de érinti a csapat többszázezres, akár milliós szurkolótáborát, hatással lenne a többi klub üzletmenetére (pl. ha kimarad egy hazai meccs), a Liga működését felborítaná, a milliós nagyságrendű szponzori szerződéseit befolyásolná és persze megdöntené a Liga pozitív megítélését, presztízsét. A cél egy olyan szakmai és üzleti struktúra kialakítása, ami a stabilitás fennállásán túl annak fenntartását is biztosítja.

A lehető legegyszerűbben megfogalmazva: a bajnokságot lebonyolító Német Labdarúgó Liga (DFL) előre meghatározza azokat a feltételeket, aminek a tagsághoz meg kell felelni. A Liga a klubok képviselőiből áll, így a szabályokat végső soron maguk a klubok alkotják meg. A nevező klub kérelmet nyújt be. Mindenki, a Bayern is. A Liga illetékesei pedig elbírálják azt. Ha minden feltétel megáll, akkor a Liga és a klub szerződést köt egymással – licencszerződést, melyben a felek kölcsönösen meghatározzák egymás felé a jogaikat és kötelezettségeiket. Például azt, hogy a klub magára nézve kötelezőnek tekinti a stadionbiztonsági szabályokat és azokat meg is tartatja. A szerződés a Liga által előre meghatározott, az egyes feltételek nem egyedileg meghatározottak – gondoljunk csak egy biztosítási szerződésre -, ez persze azt is jelenti, hogy a Darmstadtra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a Bayern Münchenre.

A DFL történetében elsőosztályú klubot még nem kellett megfosztani tagságától. Másodosztályút igen: 2013-ban a szebb napokat is látott, Bundesliga-alapító MSV Duisburgot. De a Bundesliga teljes történetében is mindössze háromszor zártak ki csapatot a legjobbak közül. 1995-ben a Dynamo Drezda egyébként is kiesett a Ligából, ők akkor a harmadosztályba zuhantak vissza. 1972-ben az Arminia Bielefeldet bundabotrány temette maga alá, 1965-ben a Hertha a fizetési szabályok megsértése miatt került kizárásra. A Bundesligában szinte kizárt, hogy előfordulhasson olyan, mint Olaszországban a Parma vagy Skóciában a Rangers csapatával. A csettintésre 12 csapatossá vált magyar bajnokság körüli helyzet pedig alapjaiban is megdöbbentő, nemhogy még a DFL-lel próbálnánk összehasonlítani.

A futballszurkoló számára érdekes előírásokat csoportonként haladva, külön is át fogjuk tekinteni. E cikkben a körvonalakra szorítkozunk. Kritériumok, amiknek meg kell felelni:

1. Alávetési nyilatkozat, melyben a klub elfogadja a Liga szabályait.
2. Sportszakmai kritériumok: A legfontosabb természetesen az, hogy a klub a pályán ki tudja harcolni a részvételt a bajnokságban. Minden egyesületnek utánpótlás-központot kell fenntartania. Játékosainak megfelelő sportorvosi engedéllyel kell rendelkeznie.
3. Jogi kritériumok: minden szükséges papírnak rendben kell lennie, minden szükséges papírt alá kell írni
4. Személyi és adminisztratív kritériumok: Megfelelő végzettségű és tapasztalattal bíró szakembereket kell alkalmazni. Alkalmas eszközökkel kell rendelkezni a mindennapi ügyintézéshez, kapcsolattartáshoz.
Például vezetőedző sem lehet akárki – persze az edzői papír formalitás. Franz Beckenbauer hivatalosan „csapatvezetőként” vezette világbajnoki címre a németeket.
De a Ligaszabályzat előírja azt is, hogy amelyik klub nem rendelkezik Internet-kapcsolattal (+ Fax, extranet stb.), meg se próbáljon nevezni a Bundesligába.
5. Infrastrukturális kritériumok: a stadionra vonatkozó előírások. Illetve annak meghatározása, miként kell lebonyolítani egy-egy bajnokit. A későbbiekben részletesen is.
6. Médiakritériumok. A TV-csatornák többszáz millió eurót fizetnek a Ligának. Ez fokozott elkötelezettséget kíván meg a csapatoktól/játékosoktól is.
7. Pénzügyi kritériumok: Működőképesség. A csapat megfelelő jogi formában működjön (50 % + 1-es szabály). Fizetések. Átigazolási szabályok betartása. Átláthatóság. Adózás.
8. Ügyintézés során találkozhattok olyannal, hogy „büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek.” Itt is van egy hasonló nyilatkozat.