Futballszeretőként öröm volt nézni a Kimmich-Hernandez párharcot.
Azt nem lenne helytálló állítani, hogy kioltották egymást a hajtásukkal, hiszen Hernandez gólpasszig jutott, tehát előrefelé eredményes volt, hátrafelé pedig rendre megakadályozta, hogy a rendre társ nélkül próbálkozni kénytelen Kimmich (vagy más német) meglóduljon a 16-oson belülre.
Tehát minden tekintetben Hernandez jött ki jobban.
De ha a meccs összképétől eltekintünk, akkor igenis öröm volt nézni, ahogyan gyilkolják egymást, ez foci volt a javából. Persze nem a serencsétlen lerúgásra gondoltam, általánosságban, izzott a pálya, amikor összecsaptak.
Related posts:
Taktika: A Huszár-stílusról
"Heynckes altatót is reklámozhatna"
Egy csapat tagjának lenni felelősség
Nationalelf: Mit csinálnak a 2006-osok?
A futball univerzális
Innentől végleg illene befejezni a szánalmas fetrengéseket a pályán
Mikor jut tovább a csoportharmadik?
Tovább íródik az angol-német futballtörténelem
Maradt kikért szorítani Európában
Nyugaton a helyzet változatlan
