A Bundesliga a közvetítési jogok piacán

A Bundesliga a közvetítési jogok piacán

Sok olyan tényezőt lehetne felsorolni, melyben a Bundesliga kiemelkedik a többi elitliga közül. Néhány dologban azonban még jelentős a lemaradása.


Ezek között a televíziós közvetítésekből eredő bevételek a legszembetűnőbbek. A Bayern München pénzügyi modelljével foglalkozó korábbi cikkünkben már esett szó arról, hogy a Bayern illetve általánosságban a német csapatok csak nagyon nehezen tudják kompenzálni azt a versenyhátrányt, hogy Anglia, Spanyolország illetve Olaszország csapatai a TV-közvetítési jogok piacáról lényegesen nagyobb bevételhez jutnak. Tekintsük át, hogy mennyi is az annyi!

1. Az otthoni piacon történő eladás: A 2013/14-es lezárt üzleti évben a Bundesligának 495 millió Euró bevétele származott a közvetítési jogok eladásából. A listavezető Premiere League-nél ugyanez a szám 1,875 milliárd Euró. Majdnem négyszerese a Bundesligáénak. Hasonlóan megdöbbentő, hogy a listán a stagnáló Serie A a második helyezett. Az olasz klubok 846,1 millió Eurót kasszíroztak tavaly. A harmadik a La Liga 755 millió Euróval. Érdekes az is, hogy Bundesligát még a francia Ligue 1 is meg tudja közelíteni ezen a téren. Ők 487 millió Euróval gazdagodtak abból, hogy nemzeti szinten piacra dobták a közvetítési jogokat. (A Bundesligában fordulónként eggyel kevesebb meccset és összességében 4 körrel kevesebbet játszanak.)

2. A Német Labdarúgó Liga a következők szerint osztotta fel a bevételeket: Bayern München 36,9 m €, Borussia Dortmund 35,5 m, Bayer Leverkusen 33,6 m, Schalke 33,3 m, Mönchengladbach 31,9 m, Hannover 30,7 m, Wolfsburg 30,1 m, Mainz 29 m, Freiburg 28,1 m, Stuttgart 27,2 m, Werder 26,2 m, Hoffenheim 25,1 m, HSV 24 m, Nürnberg 22,9 m, Frankfurt 21,7 m, Augsburg 20,5 m, Hertha 19,3 m, Braunschweig 18,2 m.

3. Ha rápillantunk Angliára, tavaly a legtöbbet a Liverpool FC kaszálta: 117 millió Eurót. Összesen hét olyan csapat volt, mely át tudta lépni a 100 milliós álomhatárt. De még a listán utolsó Cardiff City is 74,5 millió Eurót gyűjtött a TV-közvetítésekből. Ez duplája annak, amivel a Bayern München, a világ egyik legpatinásabb, legsikeresebb és legnépszerűbb klubja „szerénykedik.” Olaszországban a lista 8. helyén álló FC Torino gyűjt be majdnem annyit (35,5 m), mint a német rekordbajnok.

4. Még érdekesebb képet mutat a La Liga – ahol a klubok egyedileg is értékesítik a jogokat. A Barcelona és a Real Madrid egyaránt 140 – 140 millió Eurót gyűjtött be tavaly a közvetítési jogok spanyolországi értékesítéséből. A harmadik legtöbbet kasszírozó Valencia 48 milliót. Tehát nagyjából a harmadát. Megdöbbentően széles az olló. A Bundesligát manapság egycsapatos bajnokságként szokás említeni bizonyos körökben, s egyébként is az ellenszurkolók körében gyakori érv az, hogy a Bayern kiszipolyozza a Ligát. Ezzel szemben a számok éppen azt mutatják, hogy a Bayern rendkívül szolidáris a bajnokság többi csapatával szemben. Jóval népszerűbb, sikeresebb, üzletileg potensebb, mint a többiek, ez azonban a TV-közvetítésekből származó pénzek felosztásánál nem látszik meg (a bevételek 20%-a ráadásul a Bundesliga 2. csapataihoz vándorol). – Mint bajnok, három milliót keresett tavaly a Bayern.

5. A fentiekben csak a bajnokság és csak a hazai piacon való értékesítés szerepelt. A Bayern München ezen felül még összesen négy kalapból gyűjt közvetítési pénzeket.

A) az UEFA, amikor értékesíti a Bajnokok Ligája és az Európa Liga jogait, a csapatokon felül a nemzeti szövetségeknek is visszaoszt pénzt. Németországban ezt a DFL kapja. Ők pedig az UEFA ötéves rangsora alapján osztják fel az összeget a csapatok között. 2015-ben a Bayern nagyjából 10 millió Eurót kasszíroz ebből.
B) A Bundesliga nemzetközi szinten is értékesíti jogait (így Magyarországon is). Ebből nagyjából évi 9 millió Euró bevétele származik a Bayernnek. Idén feltehetően átlépi a 10 milliór Eurót.
C) A Német Kupa és barátságos meccsek közvetítéséből a 2013/14-es szezonban 8 millió Euró érkezett be a rekordbajnokhoz (ebben nem szerepelnek a jótékonysági meccsek, ahol a klub lemondott a bevételekről)
D) Bajnokok Ligája TV-s kalapjából tavaly 18,7 millió Eurót kapott a Bayern.

Ha összeszámoljuk a bevételeket, egy nagyjából 83 millió Eurónak megfelelő összeg jön ki. Ez azért marad el a legutóbbi cikkben szereplő 108 millió Euróhoz képest, mert a Swiss Ramble cikkében (és ábráján) a Bajnokok Ligájából származó többi prémium (kb. 26 millió) is bekönyvelésre került. – amiként az alábbi táblázatban is.

6. Ha visszanézzük: a Bayern (83 millió) mindennel együtt keresett annyit, mint mondjuk a Sunderland (az angol TV-lista 15. helyezettje) csak a hazai értékesítésből. A világszinten listavezető Real Madrid pedig hozzávetőlegesen 168 millió Eurót keresett tavaly TV-pénzekből.

7. Mit hoz a jövő?

A) A TV-s bevételek már most is éves szinten nőnek. A felek egészen egyszerűen így határozták meg a többévre szóló szerződésükben. A tavalyi 495 millió eurós alapkalap a 2016/17-es szezonra nézve 673 millióra fog nőni.
B) A Bundesliga a következő év elején fogja megkezdeni a jogok értékesítését a 2017/18-as szezontól kezdődő időre. Az első prognózisok alapján ez évi szinten 835 milliót jelenthet nemzeti és 100-150 milliót nemzetközi szinten. A Bundesliga néhány éven belül tehát megközelíti, majd átlépheti a bűvös 1 milliárd eurós határt. A pénzkeresést segítheti az, ha a német futball sikerei folytatódnak, ha a Bayern mellett más német csapat is folyamatosam tudna villantani a pályán és az átigazolási piacon. De továbbra sem kizárt, hogy a bajnoki hétvégék programját is újraszabják. Néhány év múlva akár a Bayernt is láthatjuk majd hétfőn játszani.
C) Van fejlődési íve a Bundesligának. De máshol sem szűkültek be a lehetőségek. A Premiere League csapatai 2017-től kezdődően évi 3,2 millárd Eurót fognak kaszálni. (A jövőben Angliában is lesznek péntek esti meccsek) A Premiere League és a Bundesliga bevételei közti arányok így érdemben nem fognak megváltozni.

Források: a Bayern üzleti jelentése, a DFL üzleti jelentése, uefa.com, Swiss ramble, fernseh-gelder.de, offensivgeist.de