A Robben reneszánsz

A Robben reneszánsz

Hatalmasat változott a világ Arjen Robbennel. Számkivetett, lesajnált játékosból újra a világfutball egyik legnagyobb varázslója lett: A holland szélső talán jobb, mint valaha.

Számtalan oka lehetett a csalódottságra 2013 elején Arjen Robbennek – még az ág is húzta. A legfontosabb teher a vállán minden bizonnyal a 2012-es tavaszi szereplésből fakadt. Robben fontos tizenegyeseket hibázott a Dortmund illetve a Chelsea ellenében, néhány napja rá pedig az Allianz Arenában, ha nem is igazi szurkolók, de a nézők kifütyülték. Nagyon-nagyon sokan voltak, akik megfeledkeztek a holland érdemeiről, s csak és kizárólag a hibáit hangoztatták.

Képtalálat a következőre: „robben bayern 2013”

Robbennek a kihagyott tizenegyesek (1.) alapból nagyon fájóak lehettek. Ezt a vele szembeni helytelen magatartás (2.) csak tovább mélyítette.

Aztán jöttek Robben „szokásos” őszi sérülései. (3.) 2012 őszén többször hosszabb időre is megsérült, 2013 elején is sérülten kezdte meg a felkészülést.

(4.) Ebből fakadóan pedig sokáig nem találta a kezdőbe vezető utat. Jupp Heynckesnél ekkoriban a Ribery-Müller-Kroos hármas elsőbbséget élvezett. Ez csak Toni Kroos sérülésével változott meg.

Kvázi mellőzése pedig „remek” lehetőséget adott a bulvársajtónak (5.), hogy még bele is rúgjon egyet Robbenbe. Szinte nap, mint nap jelentek meg a cikkek a szélsővel kapcsolatban, hogy önelégült, egoista, elégedetlen, rontja a csapatszellemet, összefoglalva: kifelé áll a szénája.

Az egyszerű panelekre építő bulvársajtó pedig meg is lovagolta mindezt Pep Guardiolával. (6.) Sokáig másról sem írtak, minthogy Pep Guardiola első dolga az lesz, hogy elküldi Robbent. Végül ugyebár az egyik legjobb tanítványa lett.

Szóval minden Robben ellen szólt. Ő meg mindeközben azon dolgozott, hogy újra kisüssön a feje felett a nap. Beállása és mezőnyjátéka már a Juventus ellen fontos volt; a Barcelona ellen két kulcsgólt lőtt, a londoni BL-döntőben pedig mindenért alaposan visszavágott.

Arjen Robben a BL-döntőben szerzett győztes góljával olyan szárnyalásba kezd, amely a mai napig nem hagy alább. A 2013/14-es szezonban ismét abszolút húzóemberré vált – maximálisan teljesíti Guardiola elvárásait, ő maga is ficánkol. Még azok a fránya sérülések is majdnem elkerülték: igazából fizikális állapotából eredően nem is sérült meg, az Augsburg ellen egy brutális és felesleges ütközés kellett ahhoz, hogy bő 1 hónapra hátráltassa.

A szurkolóknál is újra a kiérdemelt megbecsülést élvezi. Facebook-oldalunkon például egyértelmű fölényben választottátok meg a szezon legjobbjának. De a klubnál is ragaszkodnak hozzá. 2017-ig hosszabbította meg szerződését.

Ami viszont a legfontosabb: tabudöntögetésben, a látványos pillanatokban is az élen jár. A Dortmund ellen a bajnokságban és a kupadöntőben is nagyon fontos gólokat szerzett; nem mellesleg a német szuperkupában is betalált kétszer. Legutóbb pedig a 2010-es VB-döntős drámát enyhítette egy csöppnyit, az ő két góljának is köszönhetően ütötték ki a hollandok 5-1-re a spanyol válogatottat.