A szokásos kommentgyűlölet Mats Hummelst is utolérte, amiért felajánlotta fizetése 1%-át a rászorulóknak.
VOLT pofája felajánlani!
1. Voltak, akik szerint Hummels így akarja elérni, hogy szeressék őt. Nos, Matzénak nem kell görcsösen azon kapálóznia, hogy szeressék őt, mert évtizedes teljesítményével, bajnokként, világbajnokként hétről hétre kivívja sok-sok ember elismerését, csodálatát. Számomra például hatalmas örömet jelent az, hogy láthatom őt hetente játszani, különösen mióta újra a kedvenc csapatomban teszi ezt. Szórakoztat, de példát is mutat számomra. Én örülök, hogy létezik olyan ember, hogy Mats Hummels.
2. Miért csak ennyit szán rá? Nemcsak ennyiből áll, odaállnak folyamatosan, maximum a magyar média nem hozza le (vagy nem is nyilvános esemény). Ráadásul puszta jelenlétükkel sok-sok embert ösztönöznek, hogy hasonlóan járjanak el.
3. Tényleg csak általánosságban, de ha őt bíráljuk azért, mert a legitim módon megkeresett pénzéből “csak” X összeget áldoz jó ügyekre, akkor utánanézhetnénk azoknak a pénzeknek is, amiket a napi munkánk után ADÓ és hasonló formákban kötelező erővel, kifejezetten erre a célra fizetünk be.
4. A futballban lévő temérdek pénzt lehet bírálni. Kell is, mert nem emberi léptékű. De erről legkevésbé a játékos tehet. Ha a játékos nem keresne ennyit, akkor az üzlet tenné zsebre ugyanezt a pénzt. Pedig a játékos az, akiért kimennek a stadionba, a játékosért rajonganak, a játékos a példakép, a játékos viszi vásárra a bőrét, az egész játék a játékos körül forog. Ha annyira jól csinálja, ami csinál, hogy emberek 30.000 Ft-ot kiadnak a nevével ellátott mezért, akkor annak bevételeiből ne csak a gyártó, szövetség, klub, klubtulajdonos, hanem maga a játékos is kapja meg a részét. Jogilag jár is neki.
