Lejátszották az utolsó mérkőzéseket is a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőcsoportjaiban. Még hátravannak a pótselejtezők, de már túl vagyunk a bombameglepetésen, ami egyben egy régi átkot is felélesztett.
Először rendeznek majd 24 csapatos EB-t. A létszámbővítéssel sok olyan válogatott is lehetőséget kaphat, amely eddig még nem vagy alig szerepelt nagy világversenyen. A legerősebb válogatottak számára pedig látszólag felkészülési mérkőzésekké degradálódtak a selejtezők /a Nemzetek Ligája 2019-es bevezetésével ez a jövőben változni fog/. De csak látszólag: a könnyelműség a németek számára, ha szégyent nem is, de egy olyan eredményt hozott, amit azért bőven meg kell magyarázniuk. Hollandia pedig, amely egyértelműen a fő vetélytársak közé tartozott volna, még a legjobb 24 közé sem tudott bekerülni.
Annak ellenére sem, hogy a legutóbbi világbajnokságon bronzérmet szerzett. A VB-bronzérem nem szokott jó ómen lenni a következő EB-re. Kivéve, ha a németekről van szó.
Ez lesz a 15. Európa-bajnokság. Az elmúlt 14 alkalomból 10-szer az aktuális VB-bronzérmes nélkül rendezték meg a következő EB-t. Chile (1964) illetve Brazília (1980) eleve nem szerepelhettek, de a többi nyolc csapat pályázott a részvételre, csak sikertelenül:
– Lengyelország (1976 illetve 1984)
– Portugália (1968)
– Franciaország (1988)
– Olaszország (1992)
– Svédország (1996)
– Horvátország (2000)
– Törökország (2004)
Ehhez a sorhoz csatlakozott Hollandia.
A négy kivételt két nemzet jelenti. Egyfelől Franciaország 1960. Az első „Európai Nemzetek Kupáján” a franciák rendezőként – de sikeres selejtezőket követően vettek részt.
A másik három alkalmat pedig a németek tudhatják magukénak. 1972-ben, 2008-ban és 2012-ben is VB-bronzérmesként szerepeltek az EB-n. Ők még nem hibáztak ebben a helyzetben. Sőt, egyszer nyertek, egyszer másodikak lettek, legutóbb pedig az elődöntőig mentek.
