Mit keresett Diego Maradona az FC Sevillánál?

Mit keresett Diego Maradona az FC Sevillánál?

Diego Maradona minden idők egyik legnagyszerűbb játékosa, pályafutása alatt több generációnyi szurkolót varázsolt el és több millió gyermek példaképévé vált.

De életének vannak árnyoldalai is: kicsapongó életmód, drogok, dopping, látványos csalás és az ellenféllel szembeni tiszteletlenség. Ez is Diego Maradona személyéhez, sőt mítoszához tartozik. Némelyik már-már pozitív színben tűnik fel. Egyúttal azonban hozzájárultak ahhoz, hogy egy kiváló karrier méltatlanul záródjon.

Képtalálat a következőre: „diego maradona sevilla”

Vagy éppen olyan vargabetűk is részei legyenek, melyeket e nélkül nem tett volna meg. Legnagyobb klubsikereit kétség kívül az SSC Napoli együttesével élte meg. A dél-olasz klub egyébként fennállása legjobb éveit is neki köszönhette. 1984 és 1991 között a Napoli kétszer nyert olasz bajnokságot, egyszer kupát és szuperkupát, 1989-ben pedig az UEFA-kupát is elhódította. Az argentin játékos nem viselkedett példaképként, nem viselkedett csapatemberként, de a pályán mindig elkápráztatta a nézőket. Hozzáállása talán még jól is jött, hiszen az igazán nagy csapatok kérőit eltántoríthatta. Uli Hoeneß egyébként menedzserkarrierje egyik beteljesületlen álmának nevezte, hogy nem sikerült leigazolnia Maradonát a Bayern Münchenhez.

Mindenesetre Maradona jól elvolt Nápolyban, aztán az 1991 februárjában kipattant kokainbotránya miatt 15 hónapos eltiltást kapott. Innentől pedig elfogyni látszott számára a levegő Európában. Az Olympique Marseille-nél majdnem sikerült szerződést kapnia, azonban a hozzáállása és a játékhiánya miatt végül mégsem igazolt a dél-francia városba.

De mindenképpen váltani akart. Így egy másik mediterrán együttest választott: a Sevilla FC együttesét. Az andalúz csapatot ekkoriban az a Carlos Bilardo irányította, aki 1986-ban kapitányként vezette világbajnoki címre Argentínát. Többek között Maradonával összedolgozva. Nagy nehezen a Napoli is belement a transzferbe. Így kerülhetett Maradona Sevillába. Ahol nagyban gondolkodtak, hogy csak két további nevet említsünk, Diego Simeone és Davor Suker is a Sevillában futballozott.

Ahol aztán úgy kezdett, mintha nem is kellett volna kihagynia a futball. Nem is csoda, ő még 32 évesen is a világ egyik legjobbja volt. Emellett a klubvezetés a jegyértékesítésből befolyó jelentős összegeknek is örülhetett. Úgy tűnt, minden a helyén van ahhoz, hogy az argentin hős még egyszer nagyot dobbantson.

A bajok ott kezdődtek, amikor számára is világossá vált, Sevillában nincs kiváltságos státusza, hanem ő is ugyanabban a bánásmódban részesül, mint bármelyik másik játékos. A másik nagy problémát az jelentette, hogy Sevillában kevésbé tolerálták a dél-amerikai válogatott túráit. 1993 februárjában, amikor az argentinok előbb Brazíliában játszottak centenáriumi meccset, majd Copa America-győztesként az Artemio Franchi Kupáért küzdöttek meg az Európa-bajnok dánokkal, a klubvezetés csak az egyik mérkőzést engedélyezte számára.

Ezzel pedig annyit ért el Luis Cuervas klubelnök és stábja, hogy Maradona a remek indulást követően ismét a bűnös dolgok felé fordult. Kicsapongó éjszakai élet, utcai autóversenyek miatti büntetések. Ez pedig a pályán is meglátszott rajta. Nemcsak az erőnlétén, hanem a viselkedésén is. A Tenerife elleni bajnokin például addig akart kierőszakolni egy lapot válogatott társának, Fernando Redondónak, hogy végül a bírót őt állította ki.

Végül pedig Carlos Bilardóval is összeveszett. A Real Burgos elleni mérkőzés félidejében cserét kért, de a vezetőedző ragaszkodott ahhoz, hogy a szokásos fájdalomcsillapító injekcióval próbálja meg folytatni a játékot. Maradona visszament a pályára, de röviddel a kezdés után újra cserét kért. A játékos beviharzott az öltözőbe és törni-zúzni kezdett. Bilardo próbált a nagyobb ember lenni, még bocsánatot is kért Maradonától, amiért feleslegesen injekciónak vetette alá magát. De ez már nem segített. Kettejük vitája fizikai irányt vett, mint a képen is látható.

Maradona napjai meg voltak számlálva Sevillában. A kapcsolat mind neki, mind a klubnak egyre terhesebb lett. José Maria del Nido alelnök tett egy olyan nyilatkozatot is, hogy Maradona még ahhoz sem elég fitt, hogy golfozni tudjon. A Sevilla végül a hetedik helyen végzett a bajnokságban. Maradona 25 meccsen 4 gólig jutott.

Egyetlen szezont követően távozott az andalúz csapattól, s visszatért hazájába. Argentínában még lehúzott pár szezont Newell Old Boys és a Boca Juniors mezében. És persze játszott az 1994-es világbajnokságon, ahol az argentinok Maradona újabb doppingesetével  is megküzdve nem jutottak el a torna végső szakaszába. Pedig 1991-ben és 1993-ban is ők nyerték a Copa Americát.

https://thesefootballtimes.co/2017/03/23/diego-maradona-the-disastrous-sevilla-diaries/

https://90sfootballparty.wordpress.com/2013/07/22/un-chien-andalou-maradonas-dog-days-at-sevilla/

https://www.theguardian.com/football/2010/jul/29/diego-maradona-argentina-bilardo

https://24.hu/elet-stilus/2010/05/29/nagy_vebe_vesztesek_argentina_1994/