Diego Maradona minden idők egyik legnagyszerűbb játékosa, pályafutása alatt több generációnyi szurkolót varázsolt el és több millió gyermek példaképévé vált.
De életének vannak árnyoldalai is: kicsapongó életmód, drogok, dopping, látványos csalás és az ellenféllel szembeni tiszteletlenség. Ez is Diego Maradona személyéhez, sőt mítoszához tartozik. Némelyik már-már pozitív színben tűnik fel. Egyúttal azonban hozzájárultak ahhoz, hogy egy kiváló karrier méltatlanul záródjon.
Vagy éppen olyan vargabetűk is részei legyenek, melyeket e nélkül nem tett volna meg. Legnagyobb klubsikereit kétség kívül az SSC Napoli együttesével élte meg. A dél-olasz klub egyébként fennállása legjobb éveit is neki köszönhette. 1984 és 1991 között a Napoli kétszer nyert olasz bajnokságot, egyszer kupát és szuperkupát, 1989-ben pedig az UEFA-kupát is elhódította. Az argentin játékos nem viselkedett példaképként, nem viselkedett csapatemberként, de a pályán mindig elkápráztatta a nézőket. Hozzáállása talán még jól is jött, hiszen az igazán nagy csapatok kérőit eltántoríthatta. Uli Hoeneß egyébként menedzserkarrierje egyik beteljesületlen álmának nevezte, hogy nem sikerült leigazolnia Maradonát a Bayern Münchenhez.
Mindenesetre Maradona jól elvolt Nápolyban, aztán az 1991 februárjában kipattant kokainbotránya miatt 15 hónapos eltiltást kapott. Innentől pedig elfogyni látszott számára a levegő Európában. Az Olympique Marseille-nél majdnem sikerült szerződést kapnia, azonban a hozzáállása és a játékhiánya miatt végül mégsem igazolt a dél-francia városba.
De mindenképpen váltani akart. Így egy másik mediterrán együttest választott: a Sevilla FC együttesét. Az andalúz csapatot ekkoriban az a Carlos Bilardo irányította, aki 1986-ban kapitányként vezette világbajnoki címre Argentínát. Többek között Maradonával összedolgozva. Nagy nehezen a Napoli is belement a transzferbe. Így kerülhetett Maradona Sevillába. Ahol nagyban gondolkodtak, hogy csak két további nevet említsünk, Diego Simeone és Davor Suker is a Sevillában futballozott.
Ahol aztán úgy kezdett, mintha nem is kellett volna kihagynia a futball. Nem is csoda, ő még 32 évesen is a világ egyik legjobbja volt. Emellett a klubvezetés a jegyértékesítésből befolyó jelentős összegeknek is örülhetett. Úgy tűnt, minden a helyén van ahhoz, hogy az argentin hős még egyszer nagyot dobbantson.
A bajok ott kezdődtek, amikor számára is világossá vált, Sevillában nincs kiváltságos státusza, hanem ő is ugyanabban a bánásmódban részesül, mint bármelyik másik játékos. A másik nagy problémát az jelentette, hogy Sevillában kevésbé tolerálták a dél-amerikai válogatott túráit. 1993 februárjában, amikor az argentinok előbb Brazíliában játszottak centenáriumi meccset, majd Copa America-győztesként az Artemio Franchi Kupáért küzdöttek meg az Európa-bajnok dánokkal, a klubvezetés csak az egyik mérkőzést engedélyezte számára.
Ezzel pedig annyit ért el Luis Cuervas klubelnök és stábja, hogy Maradona a remek indulást követően ismét a bűnös dolgok felé fordult. Kicsapongó éjszakai élet, utcai autóversenyek miatti büntetések. Ez pedig a pályán is meglátszott rajta. Nemcsak az erőnlétén, hanem a viselkedésén is. A Tenerife elleni bajnokin például addig akart kierőszakolni egy lapot válogatott társának, Fernando Redondónak, hogy végül a bírót őt állította ki.
Végül pedig Carlos Bilardóval is összeveszett. A Real Burgos elleni mérkőzés félidejében cserét kért, de a vezetőedző ragaszkodott ahhoz, hogy a szokásos fájdalomcsillapító injekcióval próbálja meg folytatni a játékot. Maradona visszament a pályára, de röviddel a kezdés után újra cserét kért. A játékos beviharzott az öltözőbe és törni-zúzni kezdett. Bilardo próbált a nagyobb ember lenni, még bocsánatot is kért Maradonától, amiért feleslegesen injekciónak vetette alá magát. De ez már nem segített. Kettejük vitája fizikai irányt vett, mint a képen is látható.
Maradona napjai meg voltak számlálva Sevillában. A kapcsolat mind neki, mind a klubnak egyre terhesebb lett. José Maria del Nido alelnök tett egy olyan nyilatkozatot is, hogy Maradona még ahhoz sem elég fitt, hogy golfozni tudjon. A Sevilla végül a hetedik helyen végzett a bajnokságban. Maradona 25 meccsen 4 gólig jutott.
Egyetlen szezont követően távozott az andalúz csapattól, s visszatért hazájába. Argentínában még lehúzott pár szezont Newell Old Boys és a Boca Juniors mezében. És persze játszott az 1994-es világbajnokságon, ahol az argentinok Maradona újabb doppingesetével is megküzdve nem jutottak el a torna végső szakaszába. Pedig 1991-ben és 1993-ban is ők nyerték a Copa Americát.
https://thesefootballtimes.co/2017/03/23/diego-maradona-the-disastrous-sevilla-diaries/
https://90sfootballparty.wordpress.com/2013/07/22/un-chien-andalou-maradonas-dog-days-at-sevilla/
https://www.theguardian.com/football/2010/jul/29/diego-maradona-argentina-bilardo
https://24.hu/elet-stilus/2010/05/29/nagy_vebe_vesztesek_argentina_1994/
