Jöhet az első ázsiai Európa-bajnokság?

Jöhet az első ázsiai Európa-bajnokság?

Szeptember 27-én döntenek majd az UEFÁ-nál arról, mely ország rendezheti meg a 2024-es Európa-bajnokságot. Németország pályázata önmagáért beszél, azonban a török esélyeket sem szabad leírni.Image result for turkey euro 2024
A közösségi médiában gyakori a szánalmasan átlátszó, túltolt értetlenkedés amiatt, hogy mit keresnek földrajzilag máshol fekvő országok más konföderációk selejtezőin, tornáin, sorozataiban. Földrajzi, kulturális kérdéseket és a politikai realitást érdemes külön kezelni. És mindehhez képest még külön venni, hogy az UEFA nem valami kőbe vésett, általános iskolai tanári karok által leokézott szervezet, hanem egy nem-kormányzati sportszövetség. Ráadásul sportszövetségek szövetsége. Tagjai nem államok, hanem nemzeti futballszövetségek. Akiknek szuverén joguk (a FIFA korlátozásával persze), kiket engednek be a klubba. Jelenleg kettő olyan UEFA-tag nemzeti szövetség van, amelyik országa nem Európában fekszik: Izrael és Kazahsztán. A kaukázusi országok a határvonalon fekszenek. /Baku a 2020-as EB társrendezője./ Míg Oroszország és Törökország nagyobbik fele szintén Ázsiához tartozik.



Törökország történetileg azonban kétség nélkül inkább Európához tartozik. Évszázadokon át a birodalma nagyobbik felét ezen a kontinensen lévő területei tették ki, egy csücsköt jelenleg is birtokolnak Európából. (Észak-Ciprus különleges helyzetű.) Az alapítás éve óta tagja az Európa Tanácsnak, vámunióban áll az Európai Unió országaival, elvileg annak tagjává kíván válni. Az UEFÁ-nak 1962 óta tagja.

A török szövetség nem először pályázik EB-rendezésre. 2008-ban Görögországgal párban, majd 2012-ben és 2016-ban egyedül futottak neki. 2012-ben az első körben még annyi szavazatot sem kaptak, mint a magyar pályázat, 2016-ben viszont egyetlen voksra voltak attól, hogy legyűrjék a franciákat. A 2020-as tornára nem pályáztak, hogy így is növeljék esélyeiket 2024-re.

Image result for ankara euro 2024

Náluk is tíz stadionban rendezhet majd meccset. Ezek közül Ankarában még új stadion épül majd, Antalyában, Bursában, Eskişehirben, Gaziantepben, Izmitben, Trabsonban és Konyában már elkészült az új aréna, többségüket azért renoválják majd. Isztambulban – az európai oldalon –  két stadion is otthont adhat majd meccseknek. Az Atatürk Stadiont átépítik (gondolnak a város későbbi olimpiai pályázatára is, 92.000 férőhelyes lesz), míg a Galatasaray Stadionja is már az EB-pályázatok kapcsán épült.