EB-debütánsok: Finnország

Emlékszem még a 90′-es évekből, amikor Jari Litmanen méltatása közben megemlítették, hogy klubteljesítésménye azért is olyan fontos, mert finn válogatottsága miatt esélye sincs arra, hogy válogatott tornán szerepeljen.

The new Finland: why their best squad in a generation can take the nation to Euro 2020

1997-ben két lépésre voltak a VB-szerepléstől, bárcsak eggyel közelebb kerültek volna, hiszen a magyar válogatott sikeres selejtezőcsoportbeli szereplését követően Jugoszlávia ellen alaposan beleszaladt a késbe. Kétszer is.

Az akkori jóslatok egyébként beváltak, tovább negyedszázadot kellett várni, mire a finneknek – a bővített EB-n – kijött a lépés és végre kijutottak egy nagy tornára. Olimpián már szerepeltek, 1912-ben negyedikek lettek, majd még háromszor a futottak még kategóriában.

Az idei EB-re az olaszok mögött, de a bosnyákokat és a görögöket megelőzve jutottak ki – pótselejtező nélkül. Időközben a Nemzetek Ligájában is előléptek a C-divízióból a B-divizíóba – csoportgyőztesként.

Jari Litmanen, Sami Hyypiä vagy Mikäel Forsell mindenki számára ismert lehet, de a mostani EB-keretben is van néhány ismert figura.  Számomra egyértelműen Lukas Hradecky az, aki pozsonyi születésűként, de finn válogatottként a Bundesliga egyik legjobb kapusa. Teemu Pukki neve a nyelvrokonságbeli hangzás okán nekünk kissé mókás, de karrierje során több élbajnokságban is megfordult.

A finnek az idei EB-n a B-jegyű csoportban Belgiummal, Oroszországgal és Dániával szerepelnek. Lényegében a szomszédba kell menniük, mivel Koppenhágában és Szentpéterváron fog játszani.