Mindig kardoskodom az ellen, hogy egy-egy kiugróan nagyarányú győzelemből messzemenő következtetéseket vonjunk le. Minden nagycsapat beleszalad egyszer a késbe, aztán utána nyer tíz meccset zsinórban. A napi forma dönt és az, kinek pattan befelé.
De a német – brazil 7-1 sem a két válogatott közti általános különbséget mutatta. Hanem a németek aznapi lendületét és a brazilok hirtelen összezuhanását. Szóval ezek emlékezetes esték, de az eredmény alapvetően arra az estére szól. A napi forma számít. Na de 149-0-nál???
2002. október 31-én a madagaszkári bajnokság rájátszásában az AS Adema fogadta az SO l’Emyrne csapatát. A mérkőzés már tét nélkül zajlott: biztos volt, hogy a vendégek nem tudják megvédeni bajnoki címüket, az Adema pedig már bajnokként játszhatott. De ez annak is köszönhető volt, hogy az SOE utolsó előtti mérkőzésén a játékvezető az utolsó pillanatokban egy jogtalannak vélt büntetőt ítéljen meg az ellenfélnek (DSA Antananarivo). A 2-2-es végeredménnyel pedig elúsztak a bajnoki álmok.
Végülis a vendégek lejátszották a meccset, de a maguk szája íze szerint. Tiltakozásként elkezdtek öngólokat lőni. Összesen 149-et. Az Adema illetve a játékvezető sem avatkozott közbe. 36 másodpercenként esett egy gól. Így lényegében örökös rekordnak tűnik a dolog.
A SOE vezetőedzőjét három, négy játékosát pedig egy évre tiltottak el. A többiek figyelmeztetésben részesültek.
