Végre zajlik a generációváltás Münchenben

Idén nyárra az idő végleg rászorítja a Bayern Münchent arra, hogy az új generáció kezébe adja a stafétát. Arjen Robben és Franck Ribéry távozásával már semmi sem lesz ugyanolyan a klubnál.
Hektikus körülmények között zajlik az idei szezon a münchenieknél. Ősszel sokat mérgelődtünk, most hirtelen hurráhangulat lett úrrá. A Liverpool elleni visszavágó előtt még bármi benne van, de a későbbi értékelésünk medrét ez a szerdai találkozó fogja kivájni. Az őszi idény alatt sok kritikát kapott a csapat. Rá is szolgált. Azonban egy faktort rendre kihagytunk. A triplázó generáció, mely valóban évekig a világ szűk elitjének tagja volt, csodálatos teljesítményt nyújtva, erre a legjobb teljesítményre csak akkor volt képes, ha a Ribéry/Robben párosból legalább egyikük a pályán volt. De leginkább mindketten. Nélkülük a legjobb években sem működött olajozottan a gépezet.

Ezt mindenképpen érdemes fejben tartani, ha az idei szezont illetve a jövőbeli kilátásainkat nézzük. Hiszen idén ők már nem az alapot, hanem a pluszt jelentik. A mostani állás szerint pedig jövőre az elvi lehetőség sem marad meg, hogy megmentsék a csapatot.

De talán nem is kell. Egyre inkább formálódik ugyanis a jövő Bayernje. Sok kérdőjellel, érthető módon sok aggódással, de azért elég frankó nevekkel tűzdelve.

Az már valószínűsíthető, ha trófea nélkül maradna is a csapat, akkor is Niko Kovac lesz a vezetőedző a következő szezonban. Ahogyan is, hogy a klub a nyáron mélyebben fog a zsebbe nyúlni, viszont Ribéry, Robben illetve Rafinha mellett további távozókkal is kell számolni. Erre a legesélyesebb a belső védő poszt valamelyik világbajnoka. Hiszen azt már látjuk, hogy Niklas Süle kedvezményezett, igazolások is várhatók a védelembe. Ez döntés elé állíthatja a Hummels/Boateng kettőst. Utóbbi már tavaly is közel állt a távozáshoz.

A mostani kilátásaink szerint azonban egy kifejezetten érdekes elegye lehet majd a keret a fiatalabb és tapasztaltabb játékosoknak. Hiszen, ha az említett játékosokon túltekintünk, Thomas Müller (majdnem), Javi Martínez, Manuel Neuer illetve Robert Lewandowski személyében bőséggel találunk 30-as játékosokat. Karrierjét tekintve ide lehet sorolni a régóta jelenlévő, de pillanatnyilag még csak 26 éves Thiagót illetve David Alabát is.

A hangsúly azonban egyre inkább az őket követő játékosokra tevődik át: Joshua Kimmich, Niklas Süle, Leon Goretzka, Serge Gnabry révén már most a mienk a Nationalelf egy jelentősebb különítménye. És hozzájuk lehet csapni a bővülő képet mutató francia kapcsolatot is.

Amiként azt nem látjuk még, kik fognak még távozni a szezon végén, úgy az érkezők személyéről sem érdemes pontosságra törekvő listát készíteni. Az azonban jelzésértékű, hogy Davies vagy Arp (a dátum kérdéses) mellett további nagyon fiatal játékosokkal is számolhatunk majd.

Kilátásain tehát elég jók lehetnek arra nézve, hogy a következő időszakban is a Bayern München presztízséhez méltó és talán anyagi lehetőségei által kiaknázott keretnek szurkolhatunk. Azzal a két kulcskérdéssel, hogy a vezetőedző és stábja képes lesz-e hosszútávon is egységben fogni őket illetve a keretnek lesznek-e olyan tagjai, akiknek nemcsak teljesítményükkel tudják segíteni a csapatot, de vezérként is az élre állnak-e majd.