A szürke 99′ árnyalata

A szürke 99′ árnyalata

Ha magunk elé képzeljük a Bayern Münchent, leginkább egy piros, egy fehér vagy épp egy kék árnyalatú mez jut eszünkbe. Van viszont egy szín, amely mindörökké a Bayern legsötétebb napjára fog emlékeztetni bennünket: a szürke.

  1. május 26-án Barcelonában a Bajnokok Ligája döntőjében a Manchester United ellen a szürke szerelésében lépett pályára az Ottmar Hitzfeld vezette együttes. Az a csapat, amely Giovane Elber, Thomas Helmer és Bixente Lizarazu hiányában is uralta a találkozót. Mario Basler korai gólját követően is magánál tartotta a labdát, veszélyes helyzetekig, kapufákig jutott.

Képtalálat a következőre: „1999 final”

Aztán jött az a bizonyos 102 másodperc. A Manchester United, amely addig képben sem volt, a hosszabbítás perceiben kétszer is be tudott találni szögletrúgást követően. Hasonlóan elképesztő szerencse, mint az, hogy John Terry a 2008-as BL-döntő egyik sordöntő tizenegyesénél egyszerűen elcsúszott az eső miatt vizes füvön. És még nagyobb balszerencse, mint amikor Didier Drogba a csapata egyetlen szögletéből gólt fejelt – ekkor persze a hazai helyszín többletkeserűséget jelentett.

Ezt a szürke szín összeforrott a Manchester United elleni mérkőzéssel. Egyfajta jelképe, megtestesítője lett annak. 2002-ben egyébként ugyanilyen dizánjban lépett pályára a Bayern az Old Traffordon. Azon a találkozón egy jelenlegi játékosunk, Claudio Pizarro ott volt.

Olyannyira jelképessé vált ez a mez, hogy valószínűleg, aki a barcelonai estét követően vásárolta meg ezt a mezt, abban a csakazértis érzés dominált.

 Ezzel pedig tökéletesen megfelel annak a mentalitásnak, amivel aztán Stefan Effenbergék is újra visszatértek, s amivel 2001-ben végül csakazértis megnyerték a Bajnokok Ligáját. De megfelel annak a mentalitásnak is, amivel a jelenlegi generáció a hazai döntőt követően végigrobogott Európán.