Óriási ügy keletkezett Franck Ribéry aranyozott steakjéből. Lényegében a közösségi tömegmédia legmélyebb valóságából kaptunk ízelítőt.
A probléma ugyanis nem Ribéry steakjéből keletkezett. Nem arról volt szó, hogy őt kezdték ki az idióta kommentelgetők: hanem mindenkit mindig mocskosul kikezdenek. Viszont ő volt az, aki válaszolt erre. Úgy, ahogyan. Ebből aztán még nagyobb gyűlöletcunami lett. A Bayern München pedig nagyjából rekordösszegű büntetést szabott ki rá.
Ez az utolsó része rendben is lenne, hiszen Ribéry is a közösségi médiában a Bayern Münchent képviseli, a játékszabályokat neki is be kell tartania. Még ha egyébként jogos is a felháborodása, és a többségünk – ha nem is írja ki – de ugyanígy gondolna azokra, akik mocskolják.
És persze nem is mondja senki, hogy Ribéry szent lenne. Ismerjük a komoly ügyeit a pályán kívülről, ahogyan a játékának negatív formáit a pályáról is. Engem azonban az eset egy másik vetülete mozgatott meg.
Egy látszólag lényegtelen hivatkozás. Olvastam ugyanis azt, hogy ” Ribéry a luxusköltés helyett inkább visszaadhatna valamit a szurkolóknak.”
A kiindulópontnak mindenképpen annak kell lennie, hogy a futballista is CELEB. Azonban, mint hírességet élesen el kell választani attól, akinek az ismertsége mögött tartalom nem áll. Mások azáltal válnak híressé, mert sok követőjük van. A futballistának azért lesz sok követője, mert híres. Híressé pedig a futballtudása alapján válik. A saját erejéből. Ismertsége így kiérdemelt. Olyat csinál, amire ezen a szinten csak nagyon kevesen képesek ezen a világon.
Mit is kellene neki visszaadnia a szurkolóknak? Ő azzal ad a szurkolóknak, hogy 12 éve a legmagasabb szinten nyomja az ipart, hétről hétre a bőrét viszi a vásárra. S közte elhozta a szurkolóknak a BL-trófeát is. (A fél karomat odaadtam volna érte, ő meg elhozta nekem. Ezzel ő többet adott nekem, mint amit én adni tudok neki egész életem során. )
Ő azzal fizet, hogy újra és újra örömet okoz a szurkolóknak, a pályán is, azon kívül is. Önmagában jó rágondolni, hogy van egy ilyen fickó, akivel jelképesen egy családhoz tartozunk. Adott esetben akár motivál is minket. És hány embernek okozott örömet már azzal is, hogy csak egy pillanatra megállt mellettük egy fotóra?! Életreszóló emlék, a szurkoló, pláne, ha gyermek, élete egyik legszebb napja.
Az meg, hogy ennyibe kerül egy hivatalos mez vagy a meccsjegy, végképp nem az ő döntése. Egyébként nem is kötelező megvenni. Éppen azért ilyen drága, mert ő és a társai annyira frankón csinálják ezt a foci nevű játékot, hogy ennyi ember érdeklődik iránta. Arról nem is beszélve, hogy a jó focista értéket termel. Franck Ribéry is.
Persze, ez nagyzolás, kiteszi a szép életét az Instagramra. Ahogyan én is kitenném. Inkább örüljünk annak, hogy megnézhetjük azt is, milyen klassz élményben volt része. Kiérdemelte. Bárcsak mi is! Üljünk le dolgozni mi is, hogy egyszer mi is elmehessünk egy ilyen klassz helyre. Én lehet inkább Badacsonyba a Laposáékhoz. Vagy Köveskálra valamelyik frankó kis helyre.
