A mai napon hivatalossá vált, ami lényegében eddig is biztos volt: végleg lezárul egy korszak a Bayern Münchennél.
Franck Ribéry és Arjen Robben az idény végén elhagyja a klubot, átadva a helyet a következő generáció számára. Visszatérő sérüléseik miatt már tulajdonképpen ezt a szezont is nélkülük játszotta le a csapat. De azért a fontos gólok, mint például a Hannover elleni Ribéry-találat, idén sem maradtak el. S ahogyan Robben mondta, az utolsó három meccsen még az ő passzaik és góljaik is döntőek lehetnek.
Furcsa lenne egyszerűen Robbéry-korszakként jellemezni azt az évtizedet, amelynek jelentős részében a Philipp Lahm – Bastian Schweinsteiger páros irányította a csapatot. A négy extraklasszist azonban a csapatban elfoglalt helyük, karakterük alapján is inkább két párként ildomos megjeleníteni. Nem elfelejtkezve arról, hogy ennek az évtizednek a sikereihez még az is kellett, hogy több más poszton is a Bayernben futballozzon az aktuális Nr.1. Hogy az olyanokról, mint a réseket kitöltő Thomas Müller, ne is beszéljünk részletesen most.
Ribéry 12, Robben 10 éven át játszott a Bayernnél, mindketten az első pillanattól kezdve magától értetődő teljesítménnyel rukkoltak elő, a nehéz időszakok ellenére egy percig sem kételkedhettünk a kvalitásaikban. Hosszú sérüléseikből visszatérve is rendre azonnal húzóemberekké tudtak válni. A csapatnak nem volt alternatívája az ő hiányukra. Nem is lehetett volna, ezt a világon egyetlen más csapat sem tudta volna kiküszöbölni.
Néhány emlékezetes pillanatot kiemelek, ezzel megnyitva a két klasszis méltatásának hosszú sorát.
- 2007. június 07. – Franck Ribéry és Luca Toni bemutatása.
A katasztrofálisan sikerült 2006/07-es idényt követően messiásként vártuk Franck Ribéry érkezését. Azon a nyáron több klasszis játékos is Münchenbe igazolt, de Ribéry-ért az első pillanattól kezdve rajongtunk, rá is szolgált.
- 2007. augusztus 18. Franck Ribéry egyik első varázslata
Már a Ligakupában is megcsillogtatta tudását, de az első, amikor tényleg elállt a szavunk, a Werder elleni bajnokin bemutatott legendás csele volt.
- 2009. augusztus 29. Robbéry megszületése
Kellett Robben leigazolásához, hogy a Klinsmann-szezont követően van Gaallal is borzalmasan induljon a munka. Utolsó pillanatban igazolt Münchenbe, első bajnokiján nyomban gálázott, Franck Ribéry társaként.
- 2010. április 07. Ribéry beadja, Robben lő, gól.
Ebben az idényben még nem volt elég erős a Bayern, viszont volt potenciál a csapatban. És ez legkésőbb a Manchester United elleni BL-visszavágón megmutatkozott. Robben gólja minden idők egyik legszebb Bayern-találata.
- 2010. május 23. Ribéry hűségesküje
A két klasszis ittlétét végigkísérte a folyamatos pletykálkodás a távozásuk lehetőségéről. Ribéry állítólag már házat is nézett magának Madridban. Végülis az első elbukott BL-döntő – ahol őt eltiltották – másnapján a müncheni Városháza erkélyén jelentette be hosszabbítását. (Louis van Gaal kitűzött virágját 9 év után csak most vettem észre. Tipikus. 😀 )
- 2012. április 25. Ribéry kiüti Robbent
A Bayern bejutott a BL-döntőbe, Ribéry viszont kiütötte Robbent. A legmélyebb pont kettejük kapcsolatában. Jupp Heynckes tanári kvalitásai nélkül a történet itt véget is érhetett volna.
- 2012. május 19. Finale Dahoam
Robben karrierjének legmélyebb pontja. A Dortmund ellen már hibázott, utána két büntetőt értékesített, de a BL-döntőben – többek között egy bedobott strandlabdának is köszönhetően – újra kulcshibát vétett. A hollandok elleni sörmeccsen pedig komoly füttyöt kapott. A felocsúdásra egészen következő májusig kellett várni.
- 2013. május 25. Mr. Wembley
És pont Ribéry két fontos passza, Robben gólpassza és gólja kellett ahhoz, hogy a Bayern megnyerje a BL-t. Pont a Dortmund ellen. Rajzolni se lehetett volna szebbet. Ráadásul a triplázás is összejött.
- 2017. augusztus 18. Tisztes megőszülésben
Ezt a képet azért választottam, mert idővel a két klasszis szélső a csapat vezetésében is kulcsfigurákká váltak. Egyúttal egy kifejezetten érdekes barátság alakult ki közöttük. Nem gondoltuk volna.
- 2017. szeptember 27. Puccsvezérek
Carlo Ancelotti búcsúja. Megpuccsolt edzői munka, pitiáner edzői bosszúval. Ez is része volt a történetnek, hogy mindketten nehezen kezelhetők voltak. A támadójátékos már csak ilyen. 😀
