Közkedvelt figurából hetek, napok alatt közutálat tárgya lett Lucas Hernandez a Bayern München szurkolói körében. Semmi meglepő sincs benne, hiszen anno rekordigazolásként érkezett, majd sok-sok sérülést követően, keresztszalag-szakadásából frissen felépülve a hosszabbítás helyett a távozás mellett döntött, ráadásul egy pénzklub, a Paris St. Germain csapatát választotta.
A magam részéről nem tudok neheztelni. Ez azért is lehet, mert alapvetően mindig is elfogult voltam vele, amikor játszott, akkor igencsak meggyőző volt, és önmagában azt sem tudom elrettentőnek tartani, ha egy játékos a hazája fővárosában akar focizni és élni.
Ettől függetlenül nyilván érthetők az indulatok, a gúnyos „jó”kívánságok is. Ezekben a kérdésekben én óvatosabb szoktam lenni. Már csak azért is, hiszen például Toni Kroos esetében annyira, de annyira reméltük, hogy majd jól megbánja. BL-hegyek után ez nem jött be. Ahogyan David Alaba is nyomban BL-t nyert ugyanazzal a klubbal.
Emiatt is én rosszat annyira nem kívánok. Azt sem, hogy tartsanak ki sérülései. Ezt egyébként is lehet prognosztizálni, kívánság nélkül is bőven benne van a pakliban.
Azt viszont már kívánom, hogy végig kelljen néznie, ahogyan a Bayern München nélküle is tök jól van, ahogyan egy belső chatban fogalmaztam: zsinórban ötször a Bayern ejtse ki őket a BL-ben. Én ezt kívánom. De ugyanúgy igazságos lenne, ha a PSG-t utolérné az igazság, és összevetnék a pénzügyi papírokat a pénzügyi Fair Play szabályaival. Persze lássuk be, azért az első kívánságnak nagyobb realitása van. Nagyon finoman szólva is.
Én azt kívánom, hogy Kim Min Jae váltsa be mindazt, amivel várjuk őt.
Azt kívánom, hogy Matthijs de Ligt folytassa remek teljesítményét, váljon belőle a világfutball legnagyobb védőszörnyetege.
Kívánom, hogy álljon össze egy olyan védőpáros, amelyről a Boateng-Hummels időszak csúcsán is csak álmodozni mertünk volna.
Ahogyan kívánom, mégha meg is mosolyogjátok, hogy Dayot Upamecano emberelje meg magát, és mutassa meg, hogy joggal játszik ennél a csapatnál.
Kívánom, hogy Tarek Buchmann köszönjön be a profik közé, ahogyan azt is, hogy Josip Stanisic játsszon sokat, megismételve a párizsiak elleni teljesítményét.
És még folytathatnánk.
