Egy új generáció hozta magát pozícióba

Nagyot fordult a világ, mióta a Bayern München 5-1-es vereséget szenvedett az Eintracht Frankfurt vendégeként.

Complaxes on Twitter: "Tolisso - 1994 Goretzka - 1995 Kimmich ...

Több szempontból is olyan érzetünk lehet, mintha az már nagyon régen lett volna. Ahhoz képest, hogy ugyanerről a szezonról beszélünk, tényleg elég régen volt, hiszen ez most egy hosszúra nyúlt szezon. De azért is tűnik két külön világnak, mivel Niko Kovac menesztését és Hansi Flick előlépését kőkeményen elválasztja egymástól az a kép, ami a Bayern játékából elénk tárult és tárul.

Mintha nem is ugyanarról a csapatról beszélnénk. Mintha nem is lettek volna a sokéves aggódásaink, hogy a Robbéry-páros távozását követően mi vár a német rekordbajnokra. Mintha nem csépeltük volna a szánkat folyamatosan, hogy ennek a csapatnak még igazolásokra van szükségre, és ami a legfontosabb: vezérekre. Olyanokra, akik tapasztaltként képesek a vállukra venni a csapatot. De olyanokra is, akik még csak most érnek abba a korba, hogy a menet élére álljanak.

És azóta lépésről lépésre nő a lendület, s olyan érzetünk van, mint ez az egész már meg is oldódott volna. Ez bizonyosan nincs így, azonban háromnegyed év alatt Hansi Flick elérte azt, hogy nemcsak az elmúlt hét év munkája, de ennek a naptári évnek az eseményei alapján is a Bayern München érdemli meg legjobban, hogy begyűjtse a BL-győzelmet. Abszurd, ahogyan felborult a pálya. Talán benne van a koronavírus is. De megmutatja, milyen komolyan áll most hozzá ez a csapat a feladatokhoz, s milyen egység uralkodik közöttük. Ezt nagyon szeretjük, én a honlapom nevében is erre utalok.

Most már csalódás lenne, ha nem a Bayern jönne ki legjobban ebből a hétből. Én még mindig úgy vagyok vele, hogy ez túl szép, hogy a legvégéig igaz maradhasson. Így ha nem is jön össze, ez a nyár akkor is fontos lépés a jövő felé.

A Bayern München és a német válogatott új generációja végleg színre lépett, Végleg bejelentkeztek arra, hogy a következő évtizedben ők is ott akarnak és fognak lenni a világelitben, remélhetőleg folyamatosan a trófeák közelében, közte néhányszor a kezükbe is véve azokat.

Szinte fel se tűnt, de évről évre érkezett 2-3 fiatal játékos, akik mára bekerültek a kezdőcsapatba is, s szépen-lassan húzóemberré válnak. Vagy már azok. Ők az 1995 környékén született játékosok.

1994: Corentin Tolisso
1995: Leon Goretzka, Joshua Kimmich, Serge Gnabry, Niklas Süle
1996: Benjamin Pavard, Lucas Hernandez, KIngsley Coman, (Leroy Sané és Alexander Nübel)

És tegyük ide még 2000-ből Alphonso Daviest is. Érdekes, hiszen David Alabát mindig az előző generációhoz soroljuk, de ő is csak három évvel idősebb, mint Kimmichék, tehát amennyiben marad, elvileg a legjobb évei még előtte lehetnek.



 

Szóval egy kezdőre való játékos, akik már meghatározzák a Bayern játékát. Persze feltűnne, ha Neuer, Lewandowski vagy Müller kimaradna (a szintén 28 éves Thiago ugye valszeg távozik), de ha csak a fentiekből állna fel a kezdőcsapat, akkor is rendben éreznénk.

A Lahmsteiger generáció 24-25 évesen EB-döntőt bukott, majd két évre rá BL-döntőig és VB-bronzig ment. Nekik sok bukást kellett megélniük, mire beértek a dolgok. De azért nekik is voltak szép részsikereik, és ha nem is jön össze ez a hét, akkor Kimmichékkel kapcsolatban is elmondható, hogy ráléptek ugyanerre az útra.

Kicsit keserűen zártuk a 2010-es éveket, hatalmas generáció úszik ki a szemeink elől, de sokkal nagyobb lelkesedéssel vethetjük bele magunkat a 2020-as évekbe, hiszen egy hasonlóan ígéretes generáció robban be végleg.