A Bayern-bónusz mítosza

A Bayern-bónusz mítosza

A Bayern az elmúlt bajnoki fordulóban kérdéses tizenegyessel tudta eldönteni a három pont sorsát. Az Augsburg elleni találkozót követően a játékvezető maga is elismerte, a videófelvételek alapján helytelen volt a döntése.


Az eset természetesen ismét alapot adott ahhoz, hogy sokan azzal magyarázzák a Bayern dominanciáját, hogy csapatunkat, ha kell, a játékvezetők is rendre segítik – betervezetten. A wahretabelle.de járta körbe a helyzetet. A honlap a Bundesliga játékvezetői tévedéseivel foglalkozik, s a hibákat figyelembe véve állítja össze tabelláját. /Persze ezt az érvényesnek ítélt, de jogtalan tizenegyesek levonásával; illetve az érvénytelennek ítélt, de jogos gólok hozzáadásával teszik. Figyelmen kívül hagyva azt, hogy egy lesgól befújása vagy nem befújása az egész azt követő mérkőzést megváltoztatja, nemcsak a felek viszonyulását az eredményhez – tartani kell vagy futni kell utána -, hanem azt is, hogy kirúgással vagy kezdőrúgással folytatódik-e a mérkőzés: máshol van a labda, máshol állnak a játékosok, más szituációk láncolata következik. Amiként egy szimpla bedobás meg vagy meg nem ítélésétől kezdve is./

A honlap cikkében kijelenti, hogy a Bayern egy téves döntéssel tudta csak megnyerni az Augsburg elleni mérkőzést. A vita ebben a helyzetben nem is igazán az, hogy téves volt-e vagy nem, hanem annak tálalása: áll-e a döntés hátterében valami más is? Ha a játékvezető nem tud olyan pontosan eljárni, mint amennyire egy svájci óra sem lenne képes pontos lenni, akkor egyből jönnek a vádak: a Bayernt segítik a játékvezetők. („Bayern-bónusz”) A szerző kijelenti: sem tudatosan, sem anélkül, a játékvezetők nem részesítik előnyben a Bayernt. Egy münsteri tanulmány ugyan kimutatta ezt, de ott nem szakértők jártak el és mindössze 34 mérkőzést, egy szezont vizsgáltak.

A Bayern -bónusz hátterében a média viselkedése, a statisztika és a pszichológia keveréke játszik közre. Mivel úgy érezni, a Bayern 90%-ban birtokolja a labdát és érzésre 80%-ban az ellenfél 16-osa körül tanyázik, így statisztikailag jóval több meleg helyzet adódik a játékvezető számára a Bayern ellenfelének kapuja előtt, mint fordítva. Amiként az szinte senkit sem érdekel, hogy jogos volt-e egy a saját térfélen megítélt szabadrúgás. De ha ez az ellenfél 16-osánál történt, egyből mindenki felkapja a fejét. A több meleg helyzetből több játékvezetői hiba jön elő.

Ez ugyanaz – írja a cikk – mint Angliában a „Fergie-time.” A Manchester United egy időben, ha hátrányban volt vagy döntetlenre állt, rendre a hosszabbításban tudta menteni az irháját. Sokszor a hosszú hosszabbítás legvégén. A szoros meccseken több hosszabbítás szokott lenni, mint a sima meccseken. A Manchester United pedig általában simán nyeri a bajnokijait, ha nem, akkor szoros a vége. Ezért van az, hogy látszólag a Manchester United bónuszperceket kap a játékvezetőktől.

Második elem a média magatartása: a Bayern kárára való tévedés nem olyan téma, amiről sokáig lehetne csámcsogni, pláne nem akkor, ha a Bayern ennek ellenére is magabiztosan nyer. De ha egy mérkőzést eldöntő szituációban a Bayern javára döntenek, az tuti címlap, napokig, esetleg hetekig közbeszéd témája.

Végül a lélektan. Ha a média folyamatosan azt sulykolja, hogy a Bayernt módszeresen előnyben részesítik, akkor az ellenszurkoló minden azt követő rossz döntést ennek igazolásul fog felfogni. Ellenszurkoló, hiszen szokványos szurkolói magatartás az, hogy az ellenfél javára való döntést megjegyezzük, de a javunkra történő döntéssel szinte nem is foglalkozunk, vagy legalábbis nem leszünk miatta mérgesek. Amiként előfordul olyan is, hogy két ellenfél egyaránt a játékvezetőt okolja, mert ’egyértelműen’ és ’direkt’ a másik csapatnak kedvezett. Kölcsönösen erre hivatkozva.

A wahretabelle.de 2014/15-ös számításai alapján a Bayern 79 pont helyett 76-nál állt volna meg, míg a múlt heti ellenfél, az Augsburg az 5. helyett csak a 10.-en végzett volna. Európa-Liga indulási jog nélkül.