Aki a Bayernt a térképre helyezte

Aki a Bayernt a térképre helyezte

A Bayern München manapság már egy tökéletes gépezet képét mutatja: klasszis játékosok, hozzáértő vezetők, felelős gazdálkodás, szép eredmények a pályán, markáns jelenlét a nemzetközi üzleti világban.


De természetesen ehhez kellettek olyan hatalmas egyéniségek is, mint a legutóbbi időszakban Uli Hoeneß, Kalle Rummenigge, Franz Beckenbauer vagy Karl Hopfner. Illetőleg a hőskorban az a Kurt Landauer, akinek életútja a mai napig a klubtörténet legnagyobb mítosza. Őket mindenki ismeri, és egy-egy nem tetsző döntésen kívül mindenki elismer.

Volt azonban a klubtörténetben valaki, akinek neve elfelejtődött, mi magyarok például még szinte nem is foglalkoztunk vele. Annak ellenére, hogy talán a legnagyobb szerepet játszotta abban, hogy a Bayern egy kis müncheni klubból a világ legjobb klubjává váljon. Mindössze egy bő évtized leforgása alatt. Ugye az köztudott, hogy a Bayern a Beckenbauer-generációval vált dominánsá Németországon belül, a 70’-es évek aranygenerációja indította el azon az úton a bajorokat, aminek köszönhetően ma már gyakorlatilag egyeduralkodónak számít hazájában. De egészen eddig az időszakig mindössze egyetlen bajnoki címet tudott gyűjteni (1932), még Münchenben sem számított a legjobbnak. Olyannyira, hogy a Bundesliga 1963-as indulásakor a Bayern csak a másodosztályban indulhatott, azért, mert a szövetség (DFB) által meghatározott „egy város – egy csapat” elv alapján az 1860 München, mint papíron erősebb csapat már képviselte a bajor fővárost.

A Bayern egy bő évtized alatt feljutott (1965), Német Kupát (1966), majd KEK-et (1967) nyert, 1969-ben már bajnoki címet ünnepelt, 1972-74 között az első német csapatként zsinórban háromszor is megnyerte a Bundesligát, hogy aztán 1974-76 között a BEK-ben is három sikert arasson. Ezekhez a sikerekhez elengedhetetlen volt a Beckenbauer fémjelezte korszakos csapat, de kellett még valaki, aki a háttérből mozgatta a szálakat, és aki a Bayern München, mint egyesület működését teljesen új alapokra helyezte.

Ő volt Robert Schwan, a Bayern München első menedzsere (hivatalosan: technikai igazgatója), aki 1964 és 1977 között dolgozott a klubnál. Korábban nem foglalkozott futballal, gyümölcskereskedői és biztosítási ügynöki tapasztalatokkal vált a Bundesliga első (fizetett) menedzserévé. Schwan jóval megelőzte korát, olyan víziókat tárt az egyesület elé, melyek mára bevett dolgoknak számítanak: nála a játékos már nemcsak egyszerű futballista, hanem közszereplő (csúnya szóval: celebritás), akiért emberek milliói rajonganak. Az ő megjelenésével indult meg a futball elüzletesedése: szponzorok bevonása, TV-s bevételek generálása, nemzetközi túrák, egyáltalán edzőtáborok szervezése.

Schwan víziójából eredt az is, hogy a játékosoknak jelen kell lenniük a médiában, legyen az sportműsor, reklám vagy épp egy sláger elénekelése. Franz Beckenbauer, akinek személyes ügynöke is volt, az ő segítsége nélkül is korának talán legnagyszerűbb játékosa lett volna, de Schwan munkája kellett ahhoz, hogy egy klasszis futballistából egy világsztárt faragott, akinek legendája a mai napig kitart Németországon belül és kívül is. Általa vált Franz Beckenbauer a „Császárrá”, mely nem kis érzékjelző a legendás futballisták tucatjaival büszkélkedő német futballban. Nem mellesleg az általa preferált reklámszerződések által a korszak játékosai már nem csupán jól megéltek a futballból, de gazdagokká, milliomosokká váltak. A szurkolók már nemcsak követik kedvenceiket, hanem rajongani kezdenek és pénzt költenek arra, hogy ezt kifejezésre is juttassák. Schwan volt az első, aki felismerte a lehetőséget abban a folyamatban, amely során a nézőből rajongó lett. A jó futballista értéket termel.

https://www.youtube.com/watch?v=kQUJfpcSRQ0

„Robert Schwan egy olyan ember, aki az egyik legnagyobb szerepet játszotta a klub sikertörténetében. A maga idejében egy nagy látnok volt, aki naggyá tette a Bayernt és hozzájárult ahhoz, hogy ma a nemzetközi futball nagyjai közé tartozzon” – mondta róla Kalle Rummenigge.

A müncheni születésű szakember nemcsak az üzleti vonatkozásokban emelte új szintre az egyesületet, hanem sportszakmailag is: gondoskodott arról, hogy a játékosok komoly orvosi segítséget kapjanak. Ő maga is napi szinten foglalkozott a játékosok személyes dolgaival. „Schwan gondoskodó típus volt. Mi játékosok olyanok voltunk számára, mint a gyerekei, a családja” – foglalta össze Katsche Schwarzenbeck.

A játékosokat érdekelté tette abban, hogy a csapat jó eredményeket érjen el, már a legelső nap ezt adta elő nekik: „Nem akarok sokat beszélni, futballozni nem tudok, az a ti dolgotok. Arra fogok ügyelni, hogy a kassza mindig rendben legyen, a tiétek is. Azt mondták nekem, hogy a győzelmeket követően ti eddig csak szép szavakat kaptatok. Én nem szívesen beszélek. Egy másik javaslatom van. Ha győztök, fejenként 100, ha döntetlent játszotok, fejenként 50 márkát kaptok.”

A Császár mellett volt még valaki, aki különösen sokat köszönhet neki: Uli Hoeneß. 1970-ben, amikor a Bayern megkereste a német utánpótlás-válogatott Hoeneß-t, Schwan személyesen ment el a játékos ulmi szülői házába, hogy első profi szerződését nyélbe üssék. Hoeneß már játékos korában is sok tapasztalatot gyűjtött, hogyan is kell egy ilyen kaliberű egyesületet vezetni, mi különbözteti meg a középszerűt a kiemelkedőtől. Nem véletlen, hogy pályafutása kényszerűen korai befejezését követően szinte egyből a menedzseri székben találta magát. Amely posztot aztán 2008-ig, elnöki kinevezéséig töltötte be. És természetesen az is segítette Uli Hoeneß munkáját, hogy a ’70-es évek végére a Bayern egyértelműen piacvezetővé vált Németországon belül.
(München ebben az időszakban olimpiának és VB-döntőnek is helyszínéül szolgált, az Olympiastadion további növelte a csapat bevételeit.)

Amikor Beckenbauer Amerikába szerződött, érdekellentét alakult ki: Schwan pedig a játékost választotta. Ezt követően a Bayernnél már nem vállalt munkát, de egészen 2002-es haláláig bezáróan a Császár ügynöke, mentora, bizalmasa maradt. A 90’-es évek végén a Hertha BSC felügyelőbizottsági elnökeként is dolgozott – egy mási mentoráltját, Dieter Hoeneß-t segítve.

„Robert Schwan egyike volt azon építészeknek, akik lefektették azokat az alapokat, amire a Bayern épült” – Franz Beckenbauer.

A cikk elsőként az fcbayernmunchen.hu-n jelent meg.