A Villarreal-bukó történelmi látószögben

Történelmi látószögbe helyezve a Bayern Villarreal elleni kiesését: az általam követett 27 év távlatát kettő jelzővel néztem meg: fájó és kínos.

Daily Schmankerl: The aftermath of Bayern Munich vs. Villarreal; Has Noussair Mazraoui already rejected FC Barcelona?; More Marc Roca to AS Roma rumors; Red Bull blocking Karim Adeyemi move to Borussia Dortmund?;Szerintem alapvető, hogy a leginkább fájó egy döntőbeli vereség, illetve amikor egy elődöntőben a remek teljesítmény ellenére kiesik a csapat. Ezek a vereségek azonban történelmi távlatból már inkább pozitívnak látszanak: egy erős és sikeres csapat, amely többször is nagyot nyert, de a körülötte lévő években is remekül játszott, ott volt a tűz közelében. Ezek a fájó végű szezonok is emelik a nagy sikerek értékét. /Összességében a tavalyi PSG elleni kiesést is ide veszem./


Ez a szezon azonban nem ilyesmi fájdalmat jelent, hiszen a kései gól ellenére semmi meglepő nem történt. Ez inkább beleillik a következő kiesések sorába:
– 1996 őszén az UEFA-kupa első körében való kiesés.
– 2002 őszén a csoport negyedik helye.
– 2008-ban a Zenit elleni vereség.
– És ide venném még a 2009-es Barcelona elleni vereséget, mely megsemmisítő erejű volt. Nemcsak esélytelenek voltunk, nemcsak megalázó vereség volt, de a totális padló. /Ez választja el 2014-től./
Nem nagyképűség szerintem azt mondani (nem az ellenfelet, hanem magunkat minősítve), hogy a Villarreal elleni kettő meccs lefutása és a kiesés semmilyen körülmények között nem fér bele. Rettentő kínos.
Nem hasonlítható a Milan elleni kiesésekhez, illetve a Liverpool elleni kieséshez, amik egyértelműek voltak, beárazták a csapatot, de Európa akkori legjobb csapatai ellen történtek. Azokra lehetett azt mondani, hogy ez most így sikerült, ebben ennyi volt.
Az persze még mindig egy tök jó dolog, hogy 27 év távlatában erősen gondolkodnunk kell, hogy találjunk 4-5 igazán vállalhatatlan szereplést. Olyanokat, amelyek azért a többi élcsapattal is megtörténnek, sőt..< /div>