Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan eljön az ideje, amikor a Bayern München számára ismét meg el kell gondolkodnia a kapusposzt betöltésén.
A német kapus klasszis. Ha visszatekintünk az elmúlt 70 év történéseire, rendre azzal találkozunk, hogy legalább két olyan kapusa is volt a német futballnak, aki a világ legjobbjai közé tartozott. Ez gyakran okozott konfrontációt, jelentett megoldandó feladatot a kapitányoknak, gyakran viszont épp kapóra jött, hogy a sérülés miatt kieső elsőszámú helyét azon nyomban át tudta venni valaki más. Lényegében zökkenőmentesen.
Az első felében ez igaz a Bayern Münchenre is. Mióta a csapat feljutott a Bundesligába, elenyésző volt azon időszakok száma, amikor nem klasszis kapus védte a hálóját. Sepp Maier, Oliver Kahn illetve Manuel a német futballtörténelem ikonikus alakjai, mellettük akár Jean-Marie Pfaffra, akár a világbajnok Raimond Aumannra, de akár Hans-Jörg Buttra is szívesen emlékezünk vissza. (Rövid ideig Toni Schumacher epizodista volt a csapatnál.)
Nemcsak az eredménykényszerben, de hagyományosan is elvárás, hogy a Bayern kapuját a világ egyik legjobbja védje. Ez 2011 óta nem is volt kérdés. Manuel Neuer 25 évesen, már nemzetközi szinten is bizonyító (világbajnokság, BL-menetelés, az Év játékosa Németországban) játékosként érkezett Münchenbe. Legkésőbb a Finale Dahoam büntetőpárbajában mindenkivel feledtetve az érkezését megelőző polémiát. Bizonyítva, hogy rendelkezik az Oliver Kahn által elvárt „tojásokkal” (magyarul: tökös legény).
Azóta pedig a világ legjobbjává vált, lényegében forradalmasította a kapusposztot. Olyat csinált, amit, azon a szinten képtelenség is lett volna utána leutánozni. 2014-ben csak marketingben maradt le az őt megillető Aranylabdáról.
Sajnos azonban a sérülések őt sem kerülték el. Hajszál híján majdnem lemaradt a 2014-es világbajnokságról. Ugyanez volt a helyzet 2018-ban is. Ahogyan volt, hogy BL-végjátékot is nélküle kellett lejátszani. Mondjuk 2017-ben a Real Madrid ellen a sérülésből beugorva is lélegzetelállító formát mutatott. Ahogyan idén tavasszal se lehetett rá panaszunk.
Az életkora kiváló, hiszen kapusoknál a 33. életév még nem ad okot a búcsúra. Oliver Kahn ennyi idős volt a 2002-es frenetikus világbajnoki szereplése idején. Visszatérő sérülései azonban arra sarkallhatnak bennünket, ha nem is lépünk, de azért minimálisan is elgondolkodunk azon, mi lesz, ha lépnünk kell majd.
A Bayern Münchennek most több poszton is oda kell figyelnie. A vezetőedző állandó nyomás alatt van. A védelembe már igazoltunk, a Robbéry-páros pótlása kulcsfontosságú, Niko Kovac a középpálya közepén is el tudna képzelni egy más habitusú játékost, de Robert Lewandowski egykesége és nemzetközi teljesítménye is visszatérő vitatéma. És ehhez kapcsolódhat majdan a kapuskérdés.
Három megoldás jöhet reálisan szóba: a profi csapaton belüli előlépéssel, sajátnevelésű játékos bedobásával vagy igazolással.
Az első kapcsán Sven Ulreich kerül számításba. Ulle másodikszámú kapusként érkezett Münchenbe, annak pedig kiválóan megfelel. Amikor be kellett ugrania vagy hosszabb ideig kellett a kaput védenie, többnyire teljesítette azt, amit egy másodikszámú kapustól elvárunk. Sajnos a BL-elődöntőben ő is szembetalálkozott saját határaival, ezért azonban kár lenne őt pokolra küldenünk. A kapusposzt tipikusan kötött, az elsőszámú kapus mögött (pláne, ha az a világ legjobbja), reálisan mindenki másnak csak epizódszerepei lehetnek, klasszis cserét igazolni kivételes szerencsével lehet, és semmiképpen sem hosszútávú megoldásként.
Ulreich tehát másodikszámú kapusként kielégítő teljesítményt nyújt. Az elsőszámú kapustól viszont egy magasabb szintet, a világklasszis szintjét várhatjuk el.
Lehetséges olyan megoldás is, hogy csapaton belül, ifista által oldjuk meg a helyzetet. Christian Früchtl 19 éves, sokan nagy jövőt jósolnak neki. Azonban nullkilométeres kapus. És ez a poszt nem épp a kísérletezések színtere. Két sajátnevelésű játékos, Michael Rensing illetve Thomas Kraft esetében már befürödtünk. Persze a két negatív tapasztalatból még nem következik, hogy minden saját nevelésű kapus megreked azon a szinten, ahonnét e két kapus egy évtized távlatában sem tudott előlépni. S persze nagyon nem mindegy, milyen védelem áll a kapus előtt. Volt olyan év, nem is régen, amikor mindössze tucatnyi lövés érkezett egy egész félév alatt Neuer kapujára. Míg a válságos időkben a védelem is gyenge volt. Kifogás azonban ez csak részben lehet, hiszen amint Hans-Jörg Butt állt a kapuba, a védelem is jobb teljesítményt tudott nyújtani. Hatás-ellenhatás.
Früchtl esetében a kölcsönadás szóba került, s mivel Manuel Neuernek még biztosan van jövője, ez a megoldást akár reális is lehet.
Harmadik megoldásként jön számításba az igazolás. A Bundesligából vagy azon kívülről. Mostanában kezdenek elharapódzni az árak a kapusoknál is, de még mindig nem a támadókra jellemző háromjegyű számokban kell gondolkodnunk. Így bőven teljesíthető a Bayern München pénzügyi filozófiájában is az, hogy a világ egyik legjobb kapusa váltsa Manuel Neuert. Ezt majd meglátjuk. A napokban egyébként Alexander Nübelt, a Schalke fiatal kapusát hozták szóba velünk. Aki valóban érdekes lehet, azonban szintén nem jegyzett kapus. Ő sem a garanciát képviselné. Amennyiben azonban Manuel Neuer fokozatosan adná át a posztját, 3-4 éves távon okosabbak is lehetnénk.
Ti hogyan készülnétek a Manuel Neuert követő időre?